Megrendülések

Omló ön-világban
vagyok a nincs-virágban.

Nincs kincs,
az ajtókon újból
ott a bilincs.

A csövek szakadnak
és a vizek folynak,
keveredés keveredése,
méreg az édes ízre.

Tornyok dőltek a dombtetőn,
hidegebb lett a hegytetőn.

A varjak eszik az ember fejét.
Lásd, kitépték már a szívét..
A jóságok megrendültek
és a bombázók repülnek.

Következnek a megrendülések.

2013.01.02