Elmúlás?

Seeman•  2013. január 28. 17:51

 


A távolság növekszik
szép sztyeppékben,
a megoldás nem igyekszik
semmilyen léptekben.
Bámulom, a tv-tornyot,
mely mindig feltűnik,
majd a Belvárdgyulai dombok
mögött eltűnik,
s csak látom magamban
a sok romot.
Minden, ami volt,
s minden, ami lehetett:
itt holt,
de talán lehet.
Ez ügyben talán
én vagyok az egyetlen
ki tehet.

Minden jelenésed
számomra úgy érzem
egy-egy hátralépésed,
tudom, magam vétkeztem,
s hát eme versbe nem hiába kezdtem.
Beszélnék veled, de nem tehetem,
pedig az iskolában lenne rá érkezésem
de nem teszem meg, mert a sors eddig
így kívánja a dolgot,
s ez nálam elfogadott.
Amíg én azt nem rúgom fel,
tudom hogy, hogy az nem jön el
ami elszokott mikor felrúgom a sorsot,
s kapom majd szemembe a borsot
a képeket és képleteket,
mindenféle olyan egyebet
mellyel majd szenvedek
és majd senyvedek.


De már így is az néha ama pár pillanatnyi lét
mikor tudom hogy szívemben te vagy a tét,
hogy biztos tudom-e hogy nincs rossz
és csak riogat a képzeletbeli gonosz
és nem jön az el amit én gondolok,
az a rossz, amibe vagy bele botlok
vagy nem, s lásd azt is tudom, várnom kell.
Látom hogy közlekedsz és köszönésem (talán) fölösleges,
lazán vagy hisz tudom léted olyan,
s talán a sok érzelem felesleges
és most azoktól látom a dolgokat homályosan,
és nem boldogan.

Elmúlás jelek, vagy letett út kövek,
ha ezt az egészet nem erőltetem,
más lenne most létem
belül és kívül.

De tudom, majd ez elévül,
szokásos duma hogy az idő repül
és sok kedves jön megy,
de tudom, ez az egész egy hegy:
melyen át kell keljek
és tovább kell menjek.
Kín, és nyomor,
nagyon korog a gyomor.
Vándorlok most
mindenfelé,
leginkább magamban
lefelé,
és bonyodalmak között
megteszem,
hogy ezt  az
egészet elfelejtem.

Csak szűnjön meg a kín és nyomor,
ne korogjon ez a gyomor,
szeressél
vagy kerüljél,
mert unom ezt a padhelyzetet.


2013. január 16. 19:45

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Seeman2013. február 1. 20:42

*Javítás: Nem a szederkényi dombok mögött tűnik el a tv-torony, hanem a BELVÁRDGYULAI dombok mögött.