Doki66 blogja

Doki66•  2020. november 2. 12:49

Akik már nincsenek

 

Száműző Isten zengése a fülnek,

az élet sói arcomon kiülnek, -

régi mosolyom örökre elapad,

friss virágok szegélyzik utamat.

Keresztek alatt könnyet ejt a lélek,

szenteltgyertyám, áldást osztó ének.

Imádság maradsz örökre bennem,

tömjénfüst kísér fegyelmezetten.

 

Millió ölelés, játéka fogva tart, -

használt levegő hozta el a vihart.

Útravaló ének, - kedves emlékül,

csillagok fénye szerteszét végül,

szegény a sorsát be sem töltötte,

nem maradsz e földön elfeledve,

 - feledni kell, de egymást soha, -

hiába az Éden, sokszor mostoha.

 

Szavak mentén lassan elenyészek,

 - magára hagy az idő, és a lélek,

kész a leltár, de elfogyott napom,

új temetés egész hangulatom.

 

 

Doki66•  2020. március 16. 01:14

Példatáram

Példatáram

 

Templomok szíve a tiétek,

képtelen az ember közeledni,

az élet összeroppan mint a vétek,

de az égtájam, irodalomtörténeti.

Példatáram naponta kiegészül,

a szennyeződés mocskos vizében,

- kirángatják bűneimet végül, -

kellemes izgalomból fél-sötétben.

Mosatlan vagyok, de használható,

vidám tudás a piros szemekben, -

 - bevallom a rossz is olvasható,

amíg a gondolat, - befejezetlen.

 

Elhagyott testemmel sajnállak,

én is a világiakhoz illeszkedem,

mint rímek kertjében a fűszálak,

arccal lefelé, -  jaj elvérezem.

Lemásolsz, szomjazol mindenkit,

- példatáram istenes küzdelem,

a keresztfán nem találsz senkit,

dezertált az ember, beismerem.

 

Elvakultan kavartam a semmit,

egy-egy ajtónyitás megkísértett,

hogy meghallgasd kopasz törvényeit,

és foltos papírra tetováld a vétket.

 

Mátraszentimre - Fallóskút

Doki66•  2016. május 4. 17:58

Dühöngő halmazat

Dühöngő halmazat

 

Adós maradok lágy igékkel,

lásd, múltamon tipor a jelen,

de letörlesztem aggyal, vérrel,

törj különb célokra szellemem.

Könnyebb az időt eltékozolni,

gyengéden szított zavaros tervvel,

mely bölcsőmtől a sírig látni tanít,

sebes szavakkal, lantos sereggel.

Finom erekben új ritmushiány,

mint véres történelmi kartell,

parancsa hajtott, virtus-kaland után,

gyáva fajokat, szó nélkül a tenger.

 

Forró szövetekben az áramlás,

nyugtalan fénye meg sem rezzen,

amit az istenek sorsomba zártak,

vadóc tűz, mely elpusztíthat engem.

Ideje a rontást nemesre cserélned,

versem a rímek kosarába hull, -

magadnak játszol, nem az égieknek,

mert helóták magyar forradalma dúl.

 

Ne félj! Túl jutsz kudarcod évein,

szétfröccsen a dühöngő halmazat,

mert a történelem embervérrel ír,

de én a versekből építek tűzfalat.

 

Doki66•  2015. október 22. 02:07

Egy marék szerenád

Egy marék szerenád

                              

                        

Ködölt szívem beteg szivárványa,

színleli magam, és mások életét,

ne hasonlíts többé a semmire,

felissza a nap, a lázas föld szívét.

Mályvák bársonyán felnőtt lehelet,

magányom csöndjéből inhalálok,

mert szétszakad a feszült mennyezet,

amíg egyetlen lényeghez kiáltok.

A világ csendje holnap meglazul,

mivel a létezésben sosem hittem,

bozót hasában felhő domborul,

sötét nappalokba keveredtem.

 

Önmagam ellen fontam az ostort,

és csordogáltak egykedvű napok,

fehér jelmezem lávája kitörhet,

amíg testem kortyolja a napot.

Kéjes kíváncsiság fúrta oldalam,

nem éreztem mást, csak sarki hideget,

szűk szoba vagyok, felfordult világ,

az éjszaka szélén vágyam lépeget.

 

Falánk szivárvány még késni látszik,

marék bizonytalanság ha maradt,

lencséjét tartom vaksi szemed elé,

hogy jelmezekben érzékeld a sugarat…

 

Doki66•  2013. február 8. 22:40

aki mindig mást érez

nem bánkódom ha elhagysz

a napot szürkére festem

te sem bánkódj ha elhagylak

egy tisztább fennsíkot kerestem

minden pillanat kettészakadt

tűnő emlékedbe menekülök

megfertőzött nappá válik

az újjászületés mellyel szembesülök

feszes vágyak dédelgetnek

de megvilágosult a jövő elménk

megszöktek belőlünk az évszakok

ostorcsapásokra térdepelnénk

millió hervadt ölelésed

mint csendes zajok bennem

lángra lobbannak még könnyeid

szelíd nyárfák harca közben

kivetkőzött lelkünk simogatjuk

aszott igéinkre gondolat permetez

és boszorkánytestét ringatjuk

amíg tátott újjal vágyat érez

 

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom