Depressiva blogja

Sziasztok kedveseim, ez most az elmúlt egy évemről fog szólni. 

Tavaly legyengültem, nem tudtam miért. Álmos voltam, fáradt egész nap. Több hét nem evés, nem ivás után kórházba kerültem, Kaposvárra, és itt kiderült, hogy minden IS sz*r.

Anémia - 24-es hemoglobinnal diagnosztizáltak a névnapomon, július 26-án, ez pedig már életem utolsó napjának tűnt (a normál hemo 150) ezért SOS kaptam 4 liter vért, egy hétig feküdtem bent, ezalatt 5000mg B12-őt kaptam, majd a születésnapomon, augusztus másodikán hazaengedtek úgy, hogy teljesen le voltam gyengülve.

Nem tudok járni - Itthon jöttünk rá, hogy ez a nagy harc még csak most kezdődik. Nem tudtam járni, de egyáltalán, az agyam elfelejtette hogyan kell. A kezeimet se tudtam használni és nem láttam jól, sőt, augusztus közepére szinte vak lettem de hipp-hopp egyik napról a másikra a látásom visszatért. A testi fájdalmaim kegyetlenek voltak, szenvedtem, üvöltöttem a fájdalomtól. Ismét kórházba kerültem, kiderült, hogy súlyos neuropátiám lett, ez okozta a fájdalmakat. Kaptam rá gyógyszert, a fájdalom megszűnt. A lelki fájdalomra időm sem volt. Több hónap intenzív gyógytorna után nehezen megtanultam újra járni és most tanulom újra a kezeimet is rendeltetésszerűen használni.

Ez életem sokadik pokla volt már... 

(folytatás következik)