MindenS

Denjud•  2021. május 9. 01:10

Este van

Este van, írok.

Ilyenkor termékenyebb a nap ezen időszaka. 

Jönnek az ötletek sorra. 

Most éppen arról, hogy mi az ami köztünk lehet.

Talán egy gyufásskatulya üresen. 

Pont úgy nem számítok az életedbe, mint ez a doboz. 

Üres. Nincs, ami tüzet szítson. Nincs benne gyufa. 

Hiába, hogy a természetemmel melegséget árasztok. 

Nem kellek neked. 

Neked a kacérabb, a szebb, az egészségesebb, eszesebb kell. 

Én meg hátul kullogok a túlérzékenységemmel.

Én aki mindent görcsösen átrágok és ezerszer is magamat hibáztatom akkor is ha nem én tévedtem, eláztam keserűségemben. 

Az utóbbi időben nem okozott nehézséget gyorsan túllépni valakin. 

De most mégis nehézzé vált a könnyű. 

Túl méllyen érintett a lelki seb. 

Sosem gondoltam, hogy belédszeretek. 

3 hónapja tart ez az álmodozós idétlen állapot. 

Magam mögé képzellek az ágyba elalvás előtt. 

És te természetesen mást ölelsz át mindennap. 

Én meg reménykedem a semmiben továbbra is, de azt kitartóan. 

Ilyenkor érzem azt, hogy nem vagyok okos, mert ragaszkodom valamihez/valakihez, aki csak szerintem tartozik hozzám,szubjektíve. 

És nem látom be, hogy objektíve nem.

Szeretnék már végre viszonzásra találni valaki személyében és meglátni magam az ő tekintetében.

Szörnyű érzés rájönni arra, hogy a nagy szerelmeim nem váltak valóra. Hogy egyik sem nekem lett teremtve. 

És borzasztó csalódás,amit naivitásként élek meg, hogy egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítok felszínes kis szerelmeknek és látom bennük az egyetlent. 

Hozzátoldásként talán lényeges lehet, hogy:

Találkoztam az egyik sparban a pénztárnál egy hozzád hasonló személlyel. Aztán láttam rá két hétre ismét. Egyértelműen vonzódtunk egymáshoz. Mondhatni szikrázott a levegő köztünk. 

A férfi nem volt már fiatal, igazán helyes sem, de áradt belőle a férfias gyöngédség. És ez nálam mindent vitt. Bárcsak megtalálna újra és ő vinne engem. Hogy szép kerek legyen a történet vége. 

Denjud•  2021. május 8. 23:42

Rejtvény - fejtők

Kitalálod

Hogy ok okozat

A

Talánok

Fokoznak

Kétesélyes vagy több

Mi

Egyetlen 

Megoldást jelent - het

Egyikből következik a másik

Oda-vissza is értelmes


Denjud•  2021. május 5. 20:21

Feszít a bánat

Tátong az üresség

Feszít a bánat

Úgy vágyódom utánad.

Kopott keretek közt a tekintet

Keringet

Egyetlen vagy

S minden egyszerre

Nem tudom az utam nélküled hova vezetne. 

Erőm lettél, vihar általi szenvedély

Bennünk a gyöngédség gyöngyei szárnyalnak.

Úgy vágyódom utánad 

Hogy jobban már nem lehet megfeszíteni lelkemet

Mely szorítva sóhajt 

Fellélegezve

Lelket lehellve

Akar 

Eggyet

Téged

Denjud•  2021. május 2. 18:11

Vad-hajtások

Próbálom megfogalmazni mi is az, amit pontosan érzek veled kapcsolatban.

Először is a képek jutnak eszembe, ahol megnyerő vagy, időnként szigorú, vidám és tele vagy empátiával. Én is ilyen vagyok. Hasonlítunk. Szeretem a határozottságod. Viszont az erőszakosabb éned taszít. Leginkább ezt az oldalad ismerem. Hisz az első találkozás pocsékra sikeredett, mert egy értetlen cicanadrágos lányt láttál magad előtt. Aztán enyhültek a dolgok és mintha elkezdtél volna közeledni felém. Ekkor még azt gondoltam viszontlátjuk egymást. Miután megéreztem, hogy többször rám gondolsz, úgy "mondatta velem az intuíció", hogy ebből még lehet valami. Akár kapcsolat is. Megírtam a levelet, azt tettetve, hogy ne legyen annyira egyértelmű az egyértelmű, ami a végén csak az lett. (Direkt) Többet vaciláltam azon, hogy egyáltalán elküldjem e, mint amennyit a megírásával foglalkoztam. 

Ezzel az írásommal taszítottalak el, s titokban reménykedtem, hogy pozitív irányba változnak a dolgok. Ugye csak az merjen rombolni, aki építeni is tud. És azóta ki nem mondottan rajongsz értem, miközben váltig állítod az ellenkezőjét. Igen, rólunk írtam a novellát, hogy lásd, mi mindenre képes vagyok érted. De ez már nem is oly lényeges, hisz mást szeretsz. És azt hiszem én is. Ki akarok belőled gyógyulni. 

Denjud•  2021. április 28. 12:33

Teraszok

Újra nyüzsi

Hangzavar tölti meg a teraszokat

A villa csörren a tányéron. 

A kávés csésze hozzá koppan az asztalhoz

Puncs, kávé, torta illat terjeng

Csak a gyerekkori színek hiányoznak. 

Az ifjontiak. 

Szebb volt minden 20 éve. 

A paradicsom is üdén piroslott. 





Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom