Denise blogja

Den•  2018. november 15. 17:42

Libabőr..avagy,

"Mikor, mit takar.."?


Rázott e ki hideg,
a harapott citromtól?
Mikor a lé lecsorog
savanyún ajakodról?

Vagy fűben henteregve,
mikor azt érzed,
Csiklandozza orrodat

bogár ahogyan, belégzed?

Mikor a nyári szellő
kerget futva a bőrön?
Mellkast megemelve,
bimbót a reakcióra lövöd?

És szavaknak
nyugtató énekére?
Meghallva, borítja e
ábrándos féltekédre?

Mikor óvatos tenyér,
finom érintése téved?
S mély csókban terülő
nyelvedet érzed..

S ahogy a tus alatt,
vízcseppek érnek?
Csorogva testeden,
az törülközőbe téved..

Rázott ki már hideg
szép gondolatokban?
Képzetekkel édes
áramlatokban?

Magadhoz ölelve
ezt, az egészet..
Jó, vagy  rossz libabőr.
Az ingered, érzéked.


Den•  2018. november 13. 14:57

Hangtalan gondolatok



A csend hangja


Semmi zörrenet, semmi szisszenés.

Nincsen mozzanat és, semmi füttyenés.

Csak hallgatag madarak,most a fű sem serceg,

s órában, hiába futnak át a zakatoló percek.


Mozdulatlan maradok s élem meg a csendet,

lélegzetem vissza tartom a döbbenetes helynek.

Kezem a támasza egy nehéznek tűnt fejnek,

Képeim, a múltba...Hirtelen peregnek.


Észrevétlen terül szét, mint lepedő az ágyra.

Beborítja tudatom a szép melódiára,

gondolatom futva, a hang nélküli zajban.

Visszatekint tisztán, mely hirtelen lobban.


Majd eszmélek ismét, s térek a jelenbe..

Mosollyal a számon, némán meg felelve, 

hogy hallani a csendet, mely képletesen szólva..

Mit nem látsz, nem hallasz s nem fogsz, 

mégis, hangja volna.

Den•  2018. november 12. 10:11

Újjászületni mindig

Mint, ahogy hajnali fény bontja szét az árnyékot,
vagy fagyos földben búvó tavaszi ajándékot,
és elmék, melyek bonyolult dolgokra éhesek..
vagy mint szótlanságra ítélt szavak, ékesek.


Tollakból merítve szép gondolatsorok,
s szemekből kitűnt lelki állapotok,
kiejtett igyekezet, tán bocsánat kéréssel..
erőkben rejlő Életek, képesek ép érvvel.


Felkerekedni, kétségeket múlva.
Legyőzve mind, mi félőn visszahúzna,
újjászületvén, mintha kisgyermek lenne..
Békében utat lelni szerető vesztesként, vagy győzelembe.

Den•  2018. november 10. 18:08

A puszta (lét)

Mondanánk kiesnek..

S, hogy fű sem él meg rajta.

Ki látott még ilyet valóban, 
milyen a puszta alja?
Hol rések eredhetnek repedések rajza, hol a víz mint erekben, átfuthatnak rajta.

Fellélegezhet, 
nyeklő szárazság hevétől..
Ejjh ki tudja hány élet fürdik

annak áldás erejétől..?


S hány életet menthet menedékként vadnak,a fenntartott létben, eme puszta hadnak?...

Den•  2018. november 10. 08:07

Az eső ének

Ablakon kopogtat, megjelenni készen.

Bongató ritmikán szinte észrevétlen..

Magadhoz engedve merülsz s érzed által,

mint klasszikust játszó ujjak a húrokon..

csipp-csepp melódiával.

 

2016.06.13.


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom