Demo

Attila_the_hun•  2015. január 26. 22:47

Maga előtt tolja

Maga előtt tolja

Megbotlik minden nap,
akár tegnap és azelőtt.
Ezer akadály fekszik
minden cél előtt.
A tiszta holnapokban
hiába biztosak a lépések,
mindig ott vannak
ugyanazok a kövek.
Hátramaradt repedések
ismétlik a hibákat,
hűen őrzik az úton
az újra megtett múltat.
Mozdulatokba van égve
az önös törvény,
génekbe van taposva
a be nem járt ösvény.
Amit tenni fog
már maga előtt tolja,
mert kikerülni magát
nem tudja.

 

Attila_the_hun•  2014. augusztus 26. 00:02

Jó helyen vagyok

Jó helyen vagyok

Húsz éve vagy már velem,
kezdtünk fent, voltunk már lenn.
De mindennél ami volt,
rosszabb lenne a semmi sem.

Attila_the_hun•  2014. július 25. 22:15

Víz alatt

Víz alatt

Lent a víz alatt,
nehéz a mozdulat,
nem hall hangot.
A világ eltört zárvány,
szikradarab ígéretek
mély térben hűlnek,
késő a fény.
Ernyed a súlytalanság,
vízkeresztre feszül,
hínár ölelésébe
sötét merül.

 

Attila_the_hun•  2014. június 5. 22:44

A szünet

A szünet

A gitáron, csak három húr táncolt.
Megálltam, hallgattam, mert érdemes volt.
Odafenn a nyár az aszfaltra sült,
ő idelenn, egy-egy kacatfolt
között, vastag kabáton ült.
Ölében, elhasznált hangszer
hangján remélt,
s a szakállig ért haj alatt,
dúdolva élt.
Az idegen rongyok alatt,
az igazság, csak látszat.
A valóság a dalban volt,
amit a gitár tolmácsolt.
Egyetlen újrahordott
cipőjével szemben,
hallgatag panaszra tárt sapka várta,
hogy a világ megfizessen,
miközben az idegen tömeg,
a társadalom árnyékát taposta.
Rágörnyedt a féllábú hangszerre,
úgy hiszem, a sorsát pengette,
nem is figyelte közben,
kap-e valamit cserébe.
Hajléktalan lakta magát a zenébe,
mert amíg az szólt,
talán mégis otthon volt.
- még mindig maradok -
Hallgatok… hallgatom
ahogy az olcsó gitáron,
tékozlón gazdagok az akkordok.
Nézek… de nem le,
mert csak az ujjak koszosak,
de a hangjegyek, tisztán szólnak.
Egy apró szünet közben,
most először észrevett engem,
vágatlan, szürke hajszálai közt,
csak a szemével, rám nevetett.
Tekintete, egy jelentéktelen pillanatra
a sapkára tévedt, de aztán rögtön el-
szégyellte magát amiatt, amit tett.
Újra a gitárra hajolt
és ismét láthatatlan lett.
A tolmács újra szólt,
de nekem többet jelentett
a szünet.

 

Attila_the_hun•  2014. május 17. 00:40

Tik-tak

Tik-tak

Az este végre eltakarja a Napot,
a fény elé ezerlyukú függönyt húzott.
Előbújnak a ragadozó vágyak,
türelmetlen kezek közt gomb jajgat,
aztán a csupasz testre bókokat aggat.
Az ajkak közt a szavak most pihennek,
csókkal szemet csukva mondják: akarlak.
A karok egy árnyékba szorítják a szerelmet,
a falióra alatt, tékozlón szórják szét a percet,
reggelig ringatja a románcot: tik-tak.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom