Vád a vállamon

Attila_the_hun•  2016. július 11. 23:16

Vád a vállamon

Túl távol, hogy halljam,
túl távol hagytam magam.
Tompa tű a tükrön az ujjam,
onnan szúr belém.
Amikor felnőtt bennem a csont,
célokkal folytattam viszonyt,
de a felnőtt mindent elront:
szemüveget kap a szempont.
Előbb lettem vers, aztán piszkozat.
Már nem lehet tiszta a lap,
gyűrődik a tapasztalat,
formát bont a bőrredő.
Szilánk bennem a tükördarab.
Régi magamtól egyre távolabb
iktat az idő.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Attila_the_hun2016. július 24. 21:43

@gosivali: Köszönöm :)

gosivali2016. július 24. 09:25

Nagyon jó ez a versed, kedves Attila.

BakosErika2016. július 13. 16:13

Jó ez a vers, Attila.
Átérezhető a mélysége.

Attila_the_hun2016. július 12. 21:52

@Manocska_: Köszönöm :)

Attila_the_hun2016. július 12. 21:21

@Mikijozsa: Olyasmi. Néha rám jön az önkritika.

Attila_the_hun2016. július 12. 20:46

@petruchio: Sajnos igen. Köszönöm a figyelmedet.

Törölt tag2016. július 12. 12:35

Törölt hozzászólás.

Mikijozsa2016. július 12. 07:50

Tükör hollógramok?

petruchio2016. július 12. 06:28

"a felnőtt mindent elront"....
nagyon igaz