Mint a tűz

Szerelmes ifjú, vágyad oly mohó,
úgy olvasztasz magadba, mint kohó
Kemény vagy, mint nemes edzett acél,
lángolva elégni ez volt a cél.
Nem tudok szabadulni karodból,
tűzfolyamod már magával sodor.
 
Ha nem táplálják, a tűz kialszik,
távolról nem lehet, alig parázslik.
A lángolásnak hamar vége lett,
kialudt vágyból lassan pernye lesz.
Szemparazsad még izzik a képen,
mosolyodra már alig emlékszem.