Dellamama blogja

*A szellő, mint sóhaj arcomat simítja

 Sárgul a kert füve, még vizet óhajtna

 Avar alá futó nyálkás csiganyomban

 Apró hangyalábak sietnek szorgosan

 Harmat könnyet permetez fákra a hajnal,

 Már nem ébreszt csicsergő madár-dal

 Száraz ág végén apró piros bogyó leng,

 Csak hallgatok s beszél az őszi csend

 Ellobbant gyémántfényú szép nyarak

 Elgurultak, mint színes labda-fonalak

 Ősz szálak akadnak a kopár öreg fára

 A ködben még hallik a fűzek suttogása

 Áldást kérek Uram!

 A haza peremére szorultaknak

 Kevés a szánalmad

 Ők meleg csodára várnak

 Ha jön a tél minusza

 Kicsi lett  Országunk Háza

 A hajléktalan nem fér be oda

 Könyörögve Kérlek!

 Az idén ne adj hosszú, kemény telet

 Az emberi szívekben olvaszd fel a jeget!

 Kicsi párduc lopakodik....tévedek, csak macska

 Hiheti Ő nem látják, mert roppant csalafinta

 Addig-addig nézegette kutyám eledelét,

 Amíg a kis alattomos, majd megette felét

Kedves szelíd cica, a teraszon nyújtózott,

 Nem zavartam el, hittem ideszokott

 Nevet is adtam a kis idegen állatnak

 Elkereszteltem nyomban Bagirának

Eltelt pár hét, eltünt,  hittem elveszett,

 Talán másé volt, de váratlan érkezett

 Örültem a cicusnak, mert már megkedveltem

 Nyávogott, éhes volt, rögtön megetettem

Dorombolt, majd nyugtalan lett, láttam rajta

 Elszaladt, majd jött is, mögötte 3 pici cica

 Meglepődtem, mert hittem Őt kandúrnak

 Ezért is neveztem el Bagirának

....Hé TE Macska! Honnan e sok "gyerek"?

 Te szülted őket? Szememnek nem hiszek!

 Mit tehettem mást, mind a 4-et befogadtam

 Kutyám féltékeny lett, mert kisé hanyagoltam

Valamire várnak, nem mozdulnak a rezzenések