Dellamama blogja
GyerekeknekBogárlét
Fura dolgot művelt az éjszaka velem,
azt álmodtam picike bogár lettem.
Avar takaróm alól csalogat elő
tavasz- illatú langyos, röpke szellő.
Alig- alig ébredez az én-tudatom,
mi lesz dolgom a Földön nem tudhatom.
Érzem a virág-szirmok puha bársonyát,
mily hatalmas ez a zöld színű világ.
Felkúszok egy fűszálon, szállni is tudok,
szép e az alakom, vagy csúnya vagyok?
Óvatosan felém nyúl egy kicsike kéz,
én hasznos bogár vagyok mondanám még.
Dalolni kezd, - Katicám szállj fel az égre,
kedves éneke biztat repülésre.
Honnan tudja nevem ezen gondolkodom,
míg elrepülök pöttyös szárnyaimon.
A télnek menni kell
Szokács-szokás szerint
elűztük már a telet,
busó-táncot járnak
a mohácsi emberek.
*
Ébred a természet,
öreg Napunk ránk nevet,
madár-raj csicsereg,
itt van már a kikelet.
*
Kerti fák kopasz ága,
bimbót bont a napsugárra,
mindent beborít a fény.
hittel éled a remény.
*
Crókuszok és téltemető,
kíváncsian bújnak elő.
fejét hajtja a hóvirág,
pompás új ruhát ölt a táj.
*
Virágmezőn sok kis virág,
varázslatos színkavalkád,
a tél elköszön, menni kell,
az élet él, mert élni kell.
Cica, Mica, Cicuska
Kicsi párduc lopakodik....tévedek, csak macska
Hiheti Ő nem látják, mert roppant csalafinta
Addig-addig nézegette kutyám eledelét,
Amíg a kis alattomos, majd megette felét
Kedves szelíd cica, a teraszon nyújtózott,
Nem zavartam el, hittem ideszokott
Nevet is adtam a kis idegen állatnak
Elkereszteltem nyomban Bagirának
Eltelt pár hét, eltünt, hittem elveszett,
Talán másé volt, de váratlan érkezett
Örültem a cicusnak, mert már megkedveltem
Nyávogott, éhes volt, rögtön megetettem
Dorombolt, majd nyugtalan lett, láttam rajta
Elszaladt, majd jött is, mögötte 3 pici cica
Meglepődtem, mert hittem Őt kandúrnak
Ezért is neveztem el Bagirának
....Hé TE Macska! Honnan e sok "gyerek"?
Te szülted őket? Szememnek nem hiszek!
Mit tehettem mást, mind a 4-et befogadtam
Kutyám féltékeny lett, mert kisé hanyagoltam