Dellamama blogja

Szél citerázik a fán,
a dallam oly keserű,
nekem szól zenéje tán,
jöhetne búra derű.

Lépkedek lépted után,
utamon vezet a fény.
Istennél nincsen magány
hozzád vágyok menni Én.


Még itt vagyok.
.
Fejem fölött gyülnek a sötét árnyak,
de a Te csendedből nyugalom árad.
Segíts, utamon, én mennék tovább,
felfakad ajkamról egy esdő fohász.

Dolgomat szeretném befejezni még,
mielőtt belőlem továbbfut a lét.
Önként feladni életem nem lehet,
hittel kell hordani tovább terhemet.

A fény kiegyezik a sötéttel,
nézd az éjjelt a költő szemével.
Csodás titkot rejt Szent-Iván estje,
fák közt tündérek repdesnek szerte.
 
Álmodik ilyenkor a fantáziád,
kicsit bolondos, vídám a világ.                                                                                                                                                                                                         Küldj egy kívánságot fel az égbe,
nézd a vén Holdat, leheveredve.

Cupido kacsint szerelmesekre,
nyilait Ámor is kihegyezte.
Cselszövő bujkál a bokrok között,
kék-szemű szörny mögötte rejtőzött.
 
Túlvilág kaput nyit éj közepén,
boszi lovagol seprű tetején.
Rossz is jó is, bármi megtörténhet,
űzd el a gonoszt, gyújtsatok tüzet!

Életednek miért akartál véget vetni?
- azt mondod, hogy nem érdemes élni.
 
A társtalan magány még nem ok a halálra,
ha elhagytak, majd rá találsz másra.
 
Eltévedtél barátnőm, lépj az igaz útra,
ha elestél, felsegítlek újra.
 
Bízzál magad erejében, a gyógyulásban,
nem feküdhetsz napokig az ágyban.
 
Rád telepedett és gyötör a hitetlenség,
fájdalom nem kínoz, csak a kétség.
 
Testedben nincs semmi baj, a lelked lett beteg,
depresszió, erről szól a lelet.
 
Szeretnék most szívemből egy darabot adni,
fogadd el, tudd szeret még valaki.
 
Ne küldj el, azért jöttem, hogy segítsek Neked,
halálodon ne törd még a fejed.
 
A nő úgy lett teremtve, hogy sokat kibírjon,
annyi kell, hogy küzdjön, higgyen, bízzon.

Álomba merülök megint,
távoli érzés meglegyint.
Én még itt vagyok, te amott,
már nem ölelhet két karod.
Szív záram ki nem nyithatod,
bennem a vágy már rég halott.
Veled meghalt a szerelem,
már magamat is temetem.
Magaddal vitted vágyamat,
szíved véletlen itt maradt.
Parázs izzik hamu alatt,
fellobban most egy pillanat.
Váratlan hozzám érkezel,
a távol érzés oly közel.
 

Szürke, esős időben lelassul az este,
borús gondolatok zsonganak fejemben.
Elkapta a világot valami kórság,
értelmetlen háború, hiábavalóság.
 
Népek panaszára oda kell figyelnem,
napi rossz hírekkel megterhelik kedvem.
Boncolgatom a napokban történteket,
szeretném megfejteni a miérteket.
 
Bosszúra éhes, elégtételt követel,
kamikaze módon magát robbantja fel.
A gyűlöletük vak-vadul életre kél,
áldozat lehet akárki, mindenki fél.
 
Úr-Jézus szavai: -"Szeresd ellenséged"
nem teheted, ha ő előbb megöl téged.
Éjjel rám-törnek világvég látomások,
Sátán vérbe fojtja az egész világot.