Írnék a szerelemről

Dellamama•  2017. október 12. 10:56

 
Írnék a szerelemről csodás verseket,
óhajtom az érzést ami rég elveszett.
Egek azúr kékjét idézi a szemed,
nagyon fáj, nem símogathat már a kezed.
 
Elmúltak forró nyarak, fülledt éjszakák,
emlékké fakuló csókok, múlik a vágy.
Szeretnék mást szeretni, de már nem lehet,
mert siromig betartom húség eskümet.
 
Vajon eljut hozzád kedvesed kérése,
csillagok fölött százezer fényévre.
Gyere vissza hozzám csak egy pillanatra,
búcsú csókokat csókolnék ajkaidra.
 
Letörölnéd érted ejtett könnyeimet.
megszépiti a rosszat az emlékezet.
Pillanat arcod őrzi arany képkeret,
soha  nem felejthet el aki szeretett.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Dellamama2017. október 13. 10:56

@skary: @kevelin: @Mikijozsa: @merleg66: Köszönöm, hogy olvasásra méltattátok versemet. Jól esnek az elismerő szavak.
Szeretettel: Maria

merleg662017. október 12. 23:11

Vajon eljut hozzád kedvesed kérése,
csillagok fölött százezer fényévre.
Gyere vissza hozzám csak egy pillanatra,
Búcsú csókokat csókolnék ajkaidra.

...gyönyörű emlékezés...

azuur2017. október 12. 16:51

Szép vers és az emlékek egyre csak szépülnek, a rossz valahogy lassan eltünik....

Mikijozsa2017. október 12. 16:13

jó vers, nagyszerű

kevelin2017. október 12. 15:39

Álmaidban visszatérhet

skary2017. október 12. 15:35

reméljük

Dellamama2017. október 12. 14:35

@Rozella:Köszönöm! Igen. az emlékeimben és általuk élek.

Rozella2017. október 12. 13:00

Az emlékek a legjobb múzsák... szép, nosztalgikus vers!