Alone In The Dark

Puha lépteket sodor csupán a képzelet,

nem tudom,velem lenned miért nem lehet?

Csak beletörödni az elfogathatatlanba,

így suttogom bele imám vak világomba.

Pereg monoton az életnek finom homokja,

szigorú litániáját fülembe duruzsolja,

bár hullnak a percek,egymás után,ostobán,

nem szeretnek,mégis ragaszkodnak hozzám mostohán.

Megkínzott dobbanást szül egyedül magányom,

szerelmedből kovácsol bilincset,mely nem enged szabadulnom,

de nem is akarom,hiszen kedvesek számomra láncaim,

a szerelem édes tüzében fogant és edzett álmaim.

(2006.06.05.)

Nem akarok már semmi mást,

hiszen mindent elvettek tőlem.

Nem kell több hazugság,

és nem kell elviselnem!..

(2010.09.15.)

Összetört szív,megviselt test,

mosoly helyett könnyek..

Az idő múlása árnyékot vet,

de ettől semmi nem lett könnyebb!

(2010.11.06.)

Magányomban tengődve,

nézek fel az égre.

Vágylángokkal teli szívvel,

mikor mindennek vége.

Magasztos gondolatok,

lágy cikázó fények...

Szenvedéssel teli könnyek,

mik az arcomra égtek.

Holdfényes éjszaka,

kérlek..vigyél most haza!

..vagy temess el szíved mélyében.

De csak akkor,ha méltónak 

érzel a csillagok rendjéhez.

De ha nem,hát vedd el

szánalmas életem!

Jobb lesz a világnak,

ha én már nem is létezem.

(2010.09.05.)

Fáradtan fekszem kihűlt ágyamon,

tekintetem puhán az éjszakába bújtatom,

és hangtalan könny gördül végig az arcomon,

mely hidegen éget..hagyom..

Végtelen csendesség ölel körül,

melyben egyetlen parányi hang sem rezdül,

s mivel az álom messzire kerül,

töprengek némán,észrevétlenül.

Szüntelen szitál bennem a gondolat,

hogy hogyan oldjam meg a gondokat,

melyek szürkévé fakítják az álmokat,

kioltva a bimbózó vágyakat.

Minden álmom,vágyam fáján temetem,

de hiába nyúlok utánuk,el nem érhetem,

és vacogó fogakkal,hogy kínjaim elrejtsem,

arcom elé kínoktól mocskos falat építettem.

Börtönöm nyírkos,piszkos fala rideg,

csupán arctalan hangok vannak,de mind ellenem sziszeg,

mitől megfeszül bennem az ideg,

de kezem-lábam kötve,csak dühödten megremeg.

Így élem nyomorult életemet,

mert kidobtak és elfelejtettek,mint ócska tetemet,

miután összetörték megfáradt testemet,

és porrá zúzták törékeny lelkemet.

"2007."