Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Mint kihalt város éjjel
DanyiDenesDezso• 2020. november 17. 01:58 • olvasva: 142
Mint kihalt város éjjel
Kihaltan állok, mint e város éjjel.
Utcáim kövén piszkos csönd honol.
Zúgó reklámok színes fénytejével
a csepergő éj vibrálva összefoly’…
Szagtalan virágok árnyéka rezdül.
Az aszfalt füvére a Hold leszáll.
Eső perceg… szájából rozsda hűl.
Mint meleg vér, buzog a homály.
A város fölött felhők rongya.
S házak roncsa az ég alatt.
A város fölött a felhők rongya… leng.
S a szél bedönt egy rossz falat... amíg az elmereng.
Kihaltan élünk, mint e város éjjel
bár bejárjuk útjait a test erejével,
szívjuk a port, amit a kor tüdőnkbe rostál,
a halál lelkünk lankás dűlőin poroszkál!
Ahogy új, vagy már észlelt csillagok az égen,
évszázadok tűnnek föl az idő tengerében,
hogy meglobbanva a múlás torkolattüzében
elsüllyedjenek holtan, bomlott fehéren…
„Azt mondja az ÚR: Ama napon… elpusztítom városaidat, és lángoló haraggal állok bosszút az engedetlen népeken… Mert nincs itt maradandó városunk, a jövendőt keressük… az élő Isten városát, a mennyei Jeruzsálemet… mely az Égből száll alá” (Mikeás 5:10-15, Zsidókhoz 13:14, 12:22, Jelenések 3:12)
DanyiDenesDezso2020. november 18. 04:07
@Rozella: @Törölt tag: @negyvenkilenc:
Köszönöm Drága Húgom, és Fi-testvéreim elismerő szavaitokat!
- Mit adtam volna 20-30-45 évvel ezelőtt ilyen baráti megnyilvánulásokért!! Talán akkor mekk se öregszem! Bár, lehet, hogy jobb lett így, támogató véleményezések, szakmai barátok nélkül kiszorulni a fiatalságból, mint József Attilákhoz hasonlóan elismerten, ám étlen-szomjan, ifjan-holtan halhatatlan örök fiatalnak maradni… Csak Isten ennek a megmondhatója!... ahogy maradt az „idők megváltoztatója” is.
Úgyhogy egy bölcsesség szerint: „ne dühöngjünk, ha megöregedtünk, mert nagyon sok embernek még ez se sikerül!”… Míg bele nem halunk a vég-(ső)elgyengülésbe… s nem omlunk a szenvedést föloldó isteni megsemmisülésbe… miként e versben is fogalmaztam az 1970-es években, holott akkor még híre-hamva se volt kijárás-tilalmas vírus-pandémiának… de megállíthatatlanul hömpölygött a 20. század szörnyszülött vietnami háborúja, a borzalmak hullámai közt elnyelt 3 millió ártatlan áldozatával…
Rozella2020. november 17. 15:40
A vers nagyon jó, impulzív, tele szürreálisan kifejező költői képpel. Lelki tükör, világi párhuzamokkal. /Szerintem nem szorul további magyarázatra./
Törölt tag2020. november 17. 11:14
Törölt hozzászólás.
negyvenkilenc2020. november 17. 05:57
Kedves Dezső! Mi az az aszfalt füve, s hogy szállhat reá a Hold, ha esik az eső? Csak kötözködök... vannak itt csodás sorok: "Zúgó reklámok színes fénytejével a csepergő éj vibrálva összefoly" ez nagyon tetszik! A "felhők rongya- házak roncsa" is megragadó kép. Lágy dallamú szavak sűrüsödnek össze versedben, hogy az elmúlás fekete rajzát kiadják. Gratulálok!