Csodálatok

DanyiDenesDezso•  2020. október 2. 03:33  •  olvasva: 131

Csodálatok

 

Csodálom az emberiséget… mert benne téged,

a hazámat… s minden földi népet

megtalálhatom…

s csodálom… magam, akiben e tépett,

láncait vedlő emberiséget

Isten szemével is láthatom!*...  

 

 

Lábjegyzet

„Megteremtette Isten az embert a maga képmására” (1 Mózes 1:27. Ökumenikus ford.)

 

Az emberek utaznak, hogy csodálkozzanak a hegyek magasságán, a tenger óriás hullámain, a folyók hosszú kanyarulatain, az óceánok mérhetetlen kiterjedésén, a csillagok mozgásán az égen, és csodálkozás nélkül mennek el önmaguk mellett. (Ágoston)

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

DanyiDenesDezso2020. október 7. 01:16

@okeanus:

Kedves Angeli!

Bejegyzésedre örömmel reagálnék, - a végéről kezdve.

1) Örülök, hogy meghaladtál megkövesedett, tökéletlen teóriákat…
2) Örülök, h mégis tudod és érzed, mit jelent, ha valaki igazán hívő
3) Örülök, h tiszteled mások meggyőződését és hitét
4) Örülök, h nehezen viseled a hit-terítőket, okoskodókat, - DE ELVISELED, mint pl. engem is
5) Örülök, h egykori tanárként nem zakkantál mekk… (totál)
6) Örülök, h meggyőzés volt a legfontosabb eszközöd a tanításhoz (hisz anélkül nincs tudás)
7) Örülök, h híve maradtál a művelt eszmecserének
8) Örülök, h tudósként meggyőződéses jóakaratból se akarsz tűzzel-vassal meggyőzni senkit
9) Örülök, h elismered az abszolút igazság létezését (amin érthetünk mást és mást is akár)
10) Örülök, h Te se vagy haragtartó (miként én sem)
11) Örülök, h baráti hangú levelem köszönettel vetted
12) Örülök, h megbocsájtó, baráti levélben válaszoltál

Végül örülök, hogy Te nekem a felsoroltak szerint sok tételes öröm-forrássá lettél... ami csak azért fura, mert még nem láttalak e sok örömforrásodtól virulni-pulzálni, - se adatlapodon, se írásaidon. – Vagy (csak úgy plussz-örömből) álcázod magad?…

Ha így lenne, se vonhatnálak felelősségre, hisz most tisztáztuk, milyen kétélű dolog a jóakaratú meggyőzés. Maradj hát olyannak, amilyen vagy, milyennek lenni szeretsz, mert ez szuverén jogod, élet-halál- táncod hogy miként ropod…

… De engedtessék mekk azért néha ’beszólni’ egymásnak,… jó- vagy rosszindulatból… ezt ki-ki döntse el magának. Mert az egyiknek tán jólesik, a másik meg majd jót esik, ha nem figyelmeztetik, hogy jön szembe 1 karcsú, hiányos öltözékű villanypózna pl. a járdán… vagy, mert már fakulnak a színek bennünk, mint napszítta kokárdán… stb.

… Ide illik Mahatma Gandhi, 20. századi Nobel-békedíjas indiai „hindu-keresztyény” államfő tapasztalati bölcsessége: „Úgy lettünk teremtve, hogy ne lássuk a hátunkat, hanem ez maradjon a többiek kiváltsága. Tehát bölcs dolog tanulni abból, amit ők látnak!” – természetesen csakis jóindulatból!...

(- Bár a rossz nyelvek szerint a pokolba vezető út is jóindulattal van kikövezve… De szerintem egyikőnk se kíván oda senkit, még ha kiáltunk is néha tücsköt-bogarat tökéletlenségünkben…)

okeanus2020. október 4. 08:16

@DanyiDenesDezso:
Kedves Dénes)
Baráti hangú leveled köszöntöm. Semmilyen megbocsájtásra nincs szükség, én ugyanis egyáltalán nem haragszom,/nincs miért/ s remélem benned sem maradt tüske.
A két külön igazságot nem ismerem el, szerintem csak két külön vélemény lehetséges. Sajnálatos, hogy az emberek nagy része a sajátját abszolút igazságnak szeretik kikiáltani. Másik akadálya a művelt eszmecserének a meggyőzési kényszer. Ezek közül, -igyekezetem szerint- remélem, egyik sem jellemző rám, miközben mint egykori tanár évtizedekig a meggyőzés volt a legfontosabb eszközöm.
Minden igyekezettel tisztelem mások meggyőződését és hitét, de nehezen viselem a hit-terítőket, okoskodókat, azokat akik kizárólagos és örök "igazságokat" akarnak ráerőltetni másokra, -akár mélyen meggyőződéses jóakaratból... Azt hiszem pontosan tudom és érzem, hogy mit jelent, ha valaki igazán hívő, /magam romlott katolikus vagyok/, de mára már ezt meghaladtam...

DanyiDenesDezso2020. október 4. 04:27

Értelek Angeli,

de nem vagyok elméleti szakember, mint Te, csak azt tudom, ha választanom kéne szabadság, és szépség között, az elsőre szavaznék, még ha a második olykor fontosabbnak tűnik is életünkben… Márpedig ez a világ (a „paradicsomi kiűzetés” óta, - s) egyre inkább! - a dizájnra/megjelenésre apellál, az istenileg, meg emberileg is fajsúlyosabb belső tartalom helyett, és ennek isszuk is a levét évezredek óta…

Ez a beszélgetésünk a (filozófiai?) fogalmakról, kategóriákról, picit hasonlít az emberi szervek költői vitájához, melyben mindegyik a maga fontosabb voltát hangsúlyozta, annak ellenére, hogy belátták, egymás nélkül működésképtelen az összes, vagyis az egész test. Amiből következik, hogy a kölcsönös tisztelet, szeretet, segítőkészség által lesz elviselhetővé, csodálatossá, cselekvőképessé minden organizmus/szervekből felépülő szervezet – így a barátság, szerelem, család, vállalkozás, az állam, a társadalom is…

Utalnék még arra, hogy a véleménykülönbségek pedig egészséges határig nemhogy gátolják, inkább sokszínűvé, dimenzionáltabbá teszik az életet, az egyént és a közösségeket is, így szinte tágítva a teret, amit majdnem mindig szűknek, fojtónak érzünk. Úgyhogy köszönöm ellenvetéseidet több témában is, jó érzés és hasznos dolog az eszmecsere, - amit Te még dicséretes módon kiegészítettél, megerősítettél nagylelkűségeddel is, föl nem hánytorgatva neved iránti múltkori illetlenségemet… amiért most utólag, tisztelettel elnézésed kérem!

Ha tényleg megbocsátottál nekem, köszönöm, ha nem, azt is elfogadom, s azon leszek, hogy kiengeszteljelek a jövőben. Nagyon jó egészséget kívánva, baráti üdvözlettel, Dénes

okeanus2020. október 3. 04:20

@DanyiDenesDezso:
Kedves Dezső)
Amiről te beszélsz, az etikai értelmezés; a jó és a rossz etikai fogalmak. Ezek állandóan változó értékek.
Én az abszolút tökéletes, mint fil. kategória, mint külön entitás fogalmáról próbáltam szólni.

DanyiDenesDezso2020. október 3. 02:02

@okeanus: Kedves Angeli!

Nem új keletű a megállapításod, logikád, mert már a sztoikus bölcselők klasszikusan megfogalmazták e dilemmát: Si Deus - unde malum? Ha van Isten, honnan a rossz/tökéletlen? (Ha Isten meg akarja akadályozni a rosszat, de nem tudja, akkor jó, de nem mindenható; ha viszont meg tudná akadályozni a rosszat, de nem akarja, akkor mindenható, de nem jó.)

Tehát, ha Isten szabad lényt akart teremteni, nem zárhatta ki a bűn és a nyomában járó szenvedés lehetőségét.

Isten végtelen sok világot teremthetett volna, de ő ezek közül csak a legjobbat teremtette meg jósága miatt. E teremtett világban pedig teljes harmónia van (praestabilita harmonia), amit Isten előre elrendezett. Turay Alfréd (1944.- kat. teológus, filozófus, tanár) kiemeli, hogy Isten a lehetséges világok közül az együtt-lehetőség törvényét (lex compossibilitatis) figyelembe véve a legjobbat teremtette. Ez a törvény azt mondja ki, hogy nem valamennyi lehetséges kombináció valósulhat meg együtt.

okeanus2020. október 2. 15:53

@DanyiDenesDezso:
Értelmezésemben az "isteni", vagyis a tökéletesség nem teremthet tökéletlen, mert azzal feladná saját tökéletességét.

DanyiDenesDezso2020. október 2. 07:24

@negyvenkilenc:

Köszönöm uram, tisztánlátásod fölvillanyoz!

Aki ezt mekktapasztalja – mint pl. én – annak teljes szívéből tör elő a refrén, s mekegi, mint bakkecskó: - Itt a Tavasz, halihó!

DanyiDenesDezso2020. október 2. 06:52

@okeanus: - Ha isten "tökéletes", hogyan teremthetett ilyen tökéletlent?

Pontosan, ahogy a tükörbe nézve látjuk önmagunkat: tehát úgy, kedves "okeanus" Angeli tanár uram, ahogy a tökéletlen emberek is teremtettek, teremtenek és teremteni fognak 'tökéletes'(-nek tűnő?) verseket, zenéket, szobrokat, tárgyakat, gépeket, ételeket, utódokat, nemesített, hibrid növényeket, állatokat, filozófiákat, teológiákat, szerelmeket, barátságokat, államformákat, stb., amik ha nem is 100%-osak, de törekszenek felé. S ez a kényszeres életfönntartó hajtóerő az, ami fejlődni, újat, jobbat, többet akarni noszogatja a homo sapiens-t, aki persze sokszor rácáfol értelmes mivoltára gonoszsága - vagyis Isten törvényeivel, alapelveivel való szembeszegülése által.

Emlékeztetném tisztelettel a Leibniz-Voltaire véleménykülönbségre az (Isten passzívnak bélyegzett visszatartó, de) cselekvéseink ösztökélő ereje miatt aktívvá válásunk elméletével kapcsolatban... Ők pl. ellentétes állásponton voltak a tökéletes alkotó-tökéletlen teremtésmű látszólagos rosszaságát, ellentmondását illetően, mégis mindketten hozzájárultak a maguk módján az emberi tudás, szellem pallérozásához, 'tökéletesedéséhez'...

Tehát „A tökéletesség nem az, amihez nincs mit hozzátenni, hanem amiből nincs mit elvenni” – Saint de Exupery szerint is.

negyvenkilenc2020. október 2. 06:21

El tudtad fogadni kegyelmét....neki adtad a láncaidat.

okeanus2020. október 2. 04:08

Ha isten "tökéletes", hogyan teremthetett ilyen tökéletlent?