Bolygó a gexidi porban - 1. rész

Daneel•  2022. január 13. 20:09  •  olvasva: 26

- Támadt egy ötletem, Bobi - Nick hátradőlt a fotelben, és a barátja szemét fürkészte. Azt, amelyiket nem fedte el szemkendő.

- Eegen? - Bobi mélyet szívott a pipájából, és farkasszemet nézett a barátjával. Pár pillanatig néma, már-már feszült csend volt, majd Bobi elnevette magát. Ugatásszerűen nevetett.

- Ha megint valami eszement hülyeség, mint az a poszadista prófétád a természeti népek között a Clerus bolygón, én ezzel a botommal verlek fejbe! Fejbeverlek, nevetni fogok, és magamban megbánom, hogy anno a barátommá fogadtalak - Ez az ember úgy nézett ki, mint egy nagydarab, kivénhedt kalóz, a joviális fajtából.

- Szelektív technológia - Nick próbálta leplezni a lelkesedését - Hallottál már ilyesmiről?

A nagydarab kalóz összeráncolta a homlokát.

- Ha arra gondolsz, amire gondolom, hogy gondolsz, akkor hülye vagy. Ha létrehozol egy civilizációt, és egyből technológiai tudással ruházod fel őket, akkor az általuk már birtokolt technológiát elemezve olyan alternatív felhasználási módokat és folyamatokat fognak megismerni, amik nem a te előre definiált keretrendszeredben mozognak. Te szelektív technológiát adsz nekik, a lényeid meg betömik a lyukakat.

- Ez igaz is - Nick kortyolt egy pohár bort - De csakis akkor, ha ezeket a lényeket a kutya se felügyeli a létrejöttük után.

- Körbekérdezhetek a barátaim között - Bobi arca angyalian ártatlan volt - De nem hiszem, hogy a telepen találsz egyetlen barmot is, aki az értékes éveit félmajmok mellett akarja tölteni, pásztorként.

- Várj, nem értesz... Legalábbis nem teljesen. Magukat felügyelnék, mert belátnák, hogy a technológia bizonyos ágai több szenvedést okoznak, mint örömöt.

- Ha az olyan dolgok, mint az önzés, a bosszúvágy vagy az agresszió nem lennének univerzális pszichológiai motívumok, akkor én ezt most el is hinném neked. Amúgy... Az új pipadohány, amit szereztem, egyszerűen isteni! Egy szippantást az öreg Bobi lelki üdvéért? - A kékes szem ennél esdeklőbben nem is nézhetett volna.

- Alku: ha elismered, hogy igazam van, beleszívok abba a szarba - Nick mosolya egy kissé fölényes volt, de úgy érezte, hogy ezt megengedheti magának - A fajon belül lenne egy szűk réteg, akik egy egész életen át tartó képzéssel tudatosan elfojtanák ezeket a negatív pszichológiai motívumokat, és azért felelnének, hogy a faj technológiája szelektív maradjon. Pacemaker igen, ideggázok nem. Génmódosított növények igen, kémszoftverek nem.

- Ahha... Ha jól értem, te egy életképtelen fajt akarsz csinálni. Rossz dolog a puska, tudom én, de az még rosszabb, ha jönnek a betolakodók, és nincs puskád. Add fel, Nickikém!

- Pont ez a lényeg! A legtöbb fajnál, amit teremtünk, nem jöhet létre utópia, mert vagy a techológiai fejletlenség okoz szenvedést a mindennapokban... Ne nézz így rám, szar dolog amúgy gyógyítható betegséggel lehúzni tizenöt évet, pláne, ha a faluban nincs mit enni! Szóval... Vagy az, vagy a technológia fejlettségével járó centralizáció. Szűkül a világ az ő perspektívájukból, egyre inkább számszerűsíthető, és hopp, meg is szűnik az egyén.

- Ilyet láttam már párat - bólintott Bobi - De az egyén individualizmusa nem szükségszerű előfeltétele a boldogságnak, éppen ezért van annyi technokrata alkotó a telepen.

- De nekem ez fontos, én így akarom! - Nick hevesen gesztikulált - Fejlett technológia és individuum egyszerre, mert a technológia szelektív...

- És életképtelen.

- Nénikéd az életképtelen! Utópisztikus, virágzó, és a komponensei élvezik - Nick dacosan nézett a barátjára. Az a jó nagy hústömeg bele fog kötni ebbe is, túl jól ismeri már.

- Wolfgang 3. törvénye, Nicki. Az expanzív űrcivilizációk nem ölik meg a leigázottakat, hanem átalakítják őket, majd az így létrejött haszonállatok úgy lesznek a számukra jótékonyak, hogy egyben a leigázottak alsóbbrendűségét is szimbolizálják, amíg világ a világ. Nem látom ebben a sorsban azt a te kurvanagy utópiádat.
- Hah, erre vártam! Megoldottam ezt a problémát! - Nick fölényes pillantást vetett a barátjáta - Mondom, megoldottam!

- Nono! Ha így van, akkor még elő is léptetnének téged, ha létezne a telepen bármiféle hierarchia. Híresnek legalábbis híres leszel Nickikém. Na halljam! Hogyan száll szembe Wolfgang 3. törvényével a te hippicivilizációd?

- Hidrogénbombábal, természetesen - Nick lelkesen bólogatott.

- Ami a te gyermeki elmédben a szelektív technológia békés oldalán helyezkedik el? Nickikém, te most zsírkrétával akarsz világmegváltó képleteket papírra vetni. Ezzel még nem is lenne baj, de az úgynevezett képleted az a Micimackó első három sora - Bobi megpróbálta nem elnevetni magát.

- Védelmi hidrogénbomba! Kuss, figyelj! - Nicki most nagyon szívesen behúzott volna egyet ennek a kalóznak - Ez a faj a szelektív technológia segítségével eljut egy utópiába, majd ha invazív fajok közelítenék meg a bolygót, azonnal felrobbantanák magukat.

- Hmm? Most nem kötök bele abba, hogy biztosan kellően hamar észlelnének-e egy esetleges inváziót. Egyelőre tökéletesen lenyűgöz a hülyeséged. Kérlek, folytasd!

- Amikor leszállnék a teremtményeimhez, hidrogénbombákat helyeznék el a bolygó stratégiai pontjain, azoknak a környékét pedig tabunak nyilvánítanám. Ezeket a bombákat úgy konfigurálnám, hogy ha invázió veszélye merül fel, akkor a helyi vezető rétegnek elég egy gombot megnyomnia, és megszűnik a bolygó.

- Invázió veszélye merül fel... Nickikém, még az sem szükségszerű, hogy ebben sikerrel járnak! Elég egyetlen paranoiás vezető...

- A belső elit képzése rendkívül szigorú lesz, aki pedig pszichológiailag alkalmatlanná válik, azt megfosztják a tisztségétől. Nyugi Bobi, ezt átgondoltam. Az a bizonyos, általad emlegetett, észrevétlenül végbemenő invázió pedig nem reális. Ne feledd, nincs más dolguk, mint megnyomni egy piros gombot, ha barátságtalan űrhajók kezdenek el megjelenni az égen. No, megtaláltam a megoldást vagy sem?

- A fenéket találtad te meg, Nickie! Te most itt nekem négyszemközt felvázoltad, hogy hogyan nézne ki a világmindenség legéletképtelenebb faja.

- A-a, Bobikám! Azt vázoltam fel neked, hogyan működne egy korlátozott idejű utópia!

- Vitatható - Bobi kiürítette a pipája maradékát a hamutartóba, majd Nickre nézett - Mi a bajod a Chen-féle technoutópiával?

- Az, hogy a gondolatok és érzelmek létrejöttének megakadályozása megfosztja az egyént a tudatos mivoltától. Belém szerelhetnél egy chipet, ami megakadályozza, hogy rosszallóan gondoljak Chenre, és tessék! Az elméletem meg sem született volna, mert nem utasítottam volna el Chen utópiafelfogását. Chen rendszerében Nickie sem létezhet, haver.

- Tudod mit? Ha neked ez örömet okoz, csináld! Viszont nem fogom elismerni a vereségem, mert nem hiszem, hogy veszítettem volna. Apropó, maradsz pipázni?

- Nos... - Nick idegesen beletúrt a zsebébe - Nem ismerted el a nyilvánvaló vereséged, úgyhogy a te Celebeszről importált szarod helyett én ezzel a jóféle, gexidi porral élek.

- Élünk, Nickie. Többes szám első személy. Az jó cucc, kérek belőle.

- Megnyertem a vitát? - Nick gúnyosan elvigyorodott.

- Egyezzünk ki egy döntetlenben, Nickie!

- Viszont ha már a hülye ötleteknél tartunk... Azt mondják, hogy az ember akkor a legkreatívabb, ha a tudatát ilyen angyali porok ostromolják. Figyelj Bobi, te hoztál már létre világot bedrogozott állapotban?

- Ez egy nagyon hülye ötlet, Nick! Tudod, ami nekünk vicces, az a bolygó lakóinak nem lesz az.

- Nono! Én kreativitásról beszéltem, nem szadizmusról! Na mindegy, újra rákérdezek erre, amikor beüt majd az a gexidi csoda.

Az a bizonyos gexidi csoda annak rendje és módja szerint be is ütött. A szobának rózsaillata volt, a két férfi pedig angyali mosollyal nézte az akváriumot, ahova a hal mellé valamiért bekerült egy bakancs is. Nick megpróbálta összeszedni magát, figyelmeztetően az égbe emelte a mutatóujját, majd Bobira nézett, és köhintett egyet.

- Egy bolygó. Egy egész, kurva bolygó, kalandor lényekkel. Mindegyik másféle, mást tud. Legyenek kincsek, amiket ha összegyűjtesz, kapsz valami nagyon fasza dolgot.

- Ne hadoválj Nickikém! Mit akarsz te konkrétan?

- Kiborgok, humanoid nindzsák, varázslók, látnokok, orkok, minden, amit el tudsz képzelni.

- Még egyszer kérdezem, haver. Mi a terv?

- Egy bolygóméretű team deathmatch. Vagy mindenki mindenki ellen. A franc se tudja.

- Most megpróbálnálak lebeszélni erről, de én vagyok az arachnidák megalkotója, így legalább ötszáztrillió értelmes élet kioltásáért felelek, ha csak közvetve is. Ha van a számunkra túlvilág, nekem már úgyis mindegy. Annyit ígérj csak meg nekem, hogy a szenvedést minimalizálod! A bolygó lényeinek az érzelmi skálája szűkös, a fájdalomküszöbük magas, és nem létezik náluk a lassú halál fogalma.

Nick ráhunyorított a barátjáta.
- Benne vagyok!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom