Vakon - Commerzbank

Vakon

Éjszaka van nappal, hűvös, csillagtalan.
A fehér bot ében, s álmon járok ébren;
megbotlok-felkelek: tízezer alakban
nem látom önmagam a lelkem tükrében.

A kutyám nem morog, be van tanítva már.
Vezetem vagy vezet, sejteni sem lehet;
mondják, hogy emberként mi vagyunk a tanár,
de nekem kutyám, neked vágyad mestered.

Borozunk, a löttyöd vörös-e: nem sejtem.
A sötétben mindegy, mi barna, mi fehér;
ezért csak hallgatok részegen, csendesen,
s így másképp tudom meg, az ember mennyit ér.