Üvegirakós - Őszi színek

 Üvegkirakós

Szilánkokból egy darabbá
összeálló falitükör.
Múltba nyúlik, jelen alá
téved keze, és tündököl.

Visszafelé folyt az idő:
egy viaszcsonk gyertyává lett.
Homokórám egy hírvivő,
s benne mi az új Názáret.

Előttem az üveg félkész
törmeléke kirakós csak.
Átlátja a torzan ép ész,
mint lesz torz a tükör holnap.

Nyugaton már hajnalt pirkad,
visszatértünk a tegnapba.
A félhomály fényt alig ad,
s azt a csöppet is megtartja.

Itt vagyunk hát, szilánkokat
fogdos kezünk a tébolyban.
Dúdolgatunk két kárhozat
között vígan, de félholtan.