te is, én is - Covid

Daneel•  2021. december 15. 17:36  •  olvasva: 78

Te is, én is

 

Te is, én is - már nem csak egy tézis,
hogy nehéz korban lettünk gyermekek.
Az asztalon fekvő anamnézis
felett egy ítélet függ: betegek!

A világ egy rút arc a tükörben,
s az ember szállingózó hópehely.
A lét ürességétől rémülten
hullunk oda, hol van számunkra hely.

Az ihlet azért olyan jó dolog,
mert leírja azt, mit a szem nem lát:
az ablakon túl embersablonok
rónak magukra penitenciát.

Ihlet nélkül a valóság vigasz,
míg a rutin groteszk értelmet nyer.
Ihletszemmel szép lenne? Alig az,
de profán pőresége szemmel ver.

És én bámulom, és te bámulod,
s amaz bukdácsol, nyerít, ténfereg!
Én titkon unom, te titkon unod,
hogy holtnak lenni lettünk emberek. 

Te is, én is, a szomszéd kutyáján
kívül a világtörténelem is.
Három emberöltőnyi ramadán
után jólesne az élelem is.

Távolról pedig, az időn túlról
az egész világ egyformán szürke.
Nehéz jelenek újból és újból,
délibábcérnával összefűzve.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!