Rímálom - Új kihívások

Daneel•  2021. december 15. 17:15  •  olvasva: 80

Rímálom

 

Az éjszaka selyemfátyla alatt
lelassul egy kissé a rohanás.
Zsongó elménk ellepi a harmat,
s vágyainkba nyugalomlyukat ás.

Este az ember kéjjel s fekéllyel
nem törődve borul párnájára.
Nappal mind hangya, de éjjel métely:
nemzedéke egyik páriája.

Álmában a világ apró korong,
mely békésen suttog a semmihez.
Egy értelmetlenként boldog bolond,
a zord némaságba csent cseppnyi nesz.

Ha fölkel, a világ értelmet nyer:
türelmetlen hajcsárrá silányul.
Már visszautazott. Ismét ember,
s csak álma marad vigasztalásul.

A Nap felügyeli a világot,
a világ az embert, az önmagát.
De ki felügyelhetné az álmot
az éjszaka jótékony fátylán át?

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!