Daneel blogja
VéleményÁrok - Őszi színek
Árok
Lemenni kurva mélyre,
a sötét ürességbe.
Kóvályogni egy helyen,
hol minden embertelen.
Eltűnni egy életre,
meghalni, majd még egyre
megszületni a sárban.
Bolyongani anyátlan.
Fáklyát gyújtani végül,
hogy az szolgáljon égül.
Napnak lenni a sírban,
ha fénysugár alig van.
Felkapaszkodni lassan,
megbotlani egy gallyban,
majd elölről kezdeni:
ilyen embernek lenni.
A beszéd - Őszi színek
A beszéd
A tó közepén egy szökőkút fröcsög. Emberi füllel érthetetlen, hogy mit akar velünk közölni - éppen ezért ember a szökőkút is. Bábel tornya, kognitív falak: rengetegféle tapaszt lehelhetünk arra a sebre, hogy nem értjük meg egymást. Mindenki egyfajta jót akar, de a fogalom mögötti érzelem eltűnik az interpretációban. Egy hatalmas, oxigénatomokból álló háló begyűjti a miérteket, a milyeneket, és csak annyit enged át a fülnek, hogy a másik illető önző vagy hülye. Vagy mindkettő. A gyárban készített tömegtermékek nem értik félre egymást, de a gyárban készített tömegtermékek nem is gondolkoznak.
Zuhanyrózsa - Őszi színek
Zuhanyrózsa
Ma megszültem magamat. Több órányi vajúdás után egy kis fej bukkant fel a zuhanyrózsa párás tükrében. A vízcseppek napkeleti bölcsekként jöttek felköszönteni, de egy törülköző segítségével hamar megszakítottam a szakrális kapcsolatot. A testemet gyakran fürdetem, a lelkemet ritkábban, mert a Baba tusfürdőt anyagi természetű szennyeződések lesikálására teremtették. A régiek templomot használtak lélekszappannak, a maiak a közösségi médiában hisznek. Itt állok egy zuhanyrózsával a kezemben, és nem értem, hogy önmagunk megtisztításához miért másban keressük a szappant? Hogy erről elbeszélgethessek valakivel, ma megszültem magamat.
A hegyen - Őszi színek
A hegyen
Azt hiszem, ez vonatfütty volt. Emberek tartanak valahova. Valami felé vagy valami elől: ha megpörgetsz egy iránytűt, az még mindig észak felé mutat. Ha átfested a szélét, hogy az "NY" betűre mutasson a nyíl, akkor is észak felé mutat az iránytű, de be is csapod magad. Ezek a szerkezetek olyanok, mint a vonatok: tartanak valami felé. Vagy menekülnek valami elől. Nem tesszük fel a kérdést, hogy az a kis nyilacska miért nem szeret délnek lenni. Fütyül a vonat, az iránytű pedig makacsul mutogat Svédország felé. Ködöt havazik a budai délután.
Egy bolygónyi kakofónia - A Fekete Füzet
Egy bolygónyi kakofónia
Embernyelven csak úgy lehet beszélgetni,
hogy mindenki meghallgatja a másikat.
Nem úgy, hogy száz rikkancs kiabál egyszerre,
és a véleményt felváltja a vádirat.
Önmagában sosincs igaza senkinek,
mert az mindig a párbeszédben jön létre.
Itt narratívák vannak, és vak-süketen
prédikáljuk ki őket a mindenségbe.
A decibel nem az ész mértékegysége,
az önérdek pedig ritkán igazságos.
Ez nem hungarikum, szerte a világon
kódol nézőpontot pár valósággyáros.
Mielőtt még vallási fanatikusként
az erőszak vaksötétjébe tévedünk:
inkább álljunk csak meg egy picit, kérdezzünk,
kétkedjünk, kérdezzünk, érveljünk s kérdezzünk!