Holdgrafit - Hazamenni

Holdgrafit

A hold vak volt,
s braille-ul fénylett.
Szemnek rajzolt
egy törp népet -
hupikéket,
s egy aranykort.

Egy törp-idillt
hegynyi fákkal.
Itt senki tilt
nincs szabállyal,
s megnyugvást hall,
ki félni sírt.

Égen Éden,
földön börtön.
Szakadt létem
sorssá szövöm:
emberködmön
a könnyszélben.

A hold szemén
vagyok hályog.
Szívem helyén
csöpp zsarátnok,
s amit látok,
lejegyzem én.

Minden kicsit,
minden nagyot.
A tegnapit
s a holnapot.
Ki elhagyott,
s ki nem hagy itt.