Este - Délutáni éjjelek

Este

A szokásos csendben
bámulom a falat.
Az idő elcseppen,
de ráncként itt marad.

Időtlen estéken,
egy papírlap fölött.
A lelkem kevélyen
a sorokba szökött.

Tükör lett a versből,
ezért összegyűrtem.
Galacsinja elől
borba menekültem.

Itt ülök egyedül,
bámulom a falat.
Az idő elrepül,
de ráncként itt marad.