A tükörkép és mi - Covid

Daneel•  2021. december 15. 17:38  •  olvasva: 80

A tükörkép és mi

 

Te én vagyok, én te vagy.
Tükör előtt, álomként
ringatunk egy fátyol-lényt,
s elringat minket az agy.

Dalokban suttogjuk el
vérző könnyünk dögszagát.
A tükörkép bort ad át,
kiönt, majd minket lenyel.

Szilánkokká robban szét
a kortyban az öntudat.
Előveszünk egy újat.
Támaszt keresünk. Zenét.

Hegedűhúrok mögé
rejtett bölcsességeket.
Álomba font életet,
és liliomot köré.

Kifestjük a világot
könnyfakó ecsetünkkel,
lelkünk mégsem derül fel.
Szerva itt, boldogság ott.

A szirmok elfonnyadnak,
a tükrök csilingelnek.
Emberi nincstelenek.
Embertelen hatalmak.

Te én vagyok, én te vagy.
A sors könyvében egy sor,
mi elég pirkadatkor.
Én sem vagyok, te sem vagy.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!