A jó - Őszi színek

A jó

Minden a jó felé halad,
de a jó nem emberszemű.
Emberszerű, ember elvű:
ez mind csak belőlünk fakad.

A jó nem eszik reggelit,
a buszt sem kési le soha.
A jó nem siet sehova,
mert mindenhol van. Benned. Itt.

A jó nem beszél nyelveket,
s bíráskodni is képtelen.
A jó csendes tájképeken
mosolygó, fagyos lehelet.

A jó benne van a kőben,
de nem a kőért létezik.
A jó egy nyugodt perc. Ez itt.
A jó néma szóval dörren.

Egy vándor; sosem ismertük,
de sokat beszéltünk róla.
A jó egy sosemvolt szoba,
s mi vágyakból kifestettük.