DNS-ek

Bulvár
york•  2018. szeptember 17. 18:39

Eljött mégis

Belépett az ősz a kisszobába

s "csendesen levetkezett".

Régóta vártam mindhiába

de ma végre elérkezett.

Diólevél illata áradt szerte

és sárga kis illúziók,

eljött mégis meg merte

tenni az utolsó előtti stációt.

 

york•  2018. szeptember 1. 18:07

Örök köszönet mindenkinek

Szeptemberi áhítat de nyár van,

kibontott hajjal rövidgatyában.

Olyan utolsó búcsúcsók még,

a nyártól egy emlék.

Édes-bús felforrósodott álmok,

ilyen-olyan s amolyan lányok

vitték és hozták az álmaimat,

s látod ennyim maradt.

Mindenből egy túl igazi élet,

mindig szebb mint reméled

s örök köszönet mindenkinek,

az enyém tied…

 

york•  2018. augusztus 10. 19:33

Fényereklyék

Ha az est éri el a felhők alját

akkor olyan cukormáz az élet.

A lenyugvó nap éppen skarlát,

nélküled senki se látott szépet.

Igen, csúsztatások a vadonban,

ritkán felvillódzó fényereklyék.

Persze én ebben a koromban

mit és pont miért tehetnék?



york•  2018. augusztus 4. 17:28

mássalhangzó

Mindörökké délutánok

a déli álmok

és felhők kergetik

kell a hely nekik.

Sárga virágok nyílnak el

messzi a semmibe,

olyan valószínűtlen létezés

kérdem, és.

Csendek beszélnek egymással,

én is egy, mással

hangzó vagyok magán

talán.

 

york•  2018. június 29. 15:03

Az az igazi

Nyári álmok szállnak a légben,

imitt-amott egy felhő,

ő “kékítőt old az ég vizében”

és megvárja míg felnő.

 

Hangolatok, s hangulat ott,

kitudja mi is a való?

Nem az újj, ahova mutatok

az az igazi ami idevaló.