A május megigézőn

york•  2018. május 14. 19:31

Áll az idő, elmerengő

álmok szállnak,

tán keringő

de nem vagyok hive a táncnak.


Állok épp mint az idő,

évezredek óta.

Takar ezer redő,

á nem vagyok idióta.


Hordok hetet – havat ami száll

pernyeként a jelenre,

látod itt muzsikál

bele a füledbe.


Tücsök zenél kert alatti mezőn,

olyan végtelen jelenések.

A május megigézőn

nevet a szemembe s félek.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

york2018. május 16. 10:55

Köszönöm Hölgyeim, és talán skary igazad lehet.

skary2018. május 16. 06:54

azé annyira néféjjé barátom :)

Krisztinka2018. május 15. 20:30

Játékos és valahogy mégis szomorú a versed...egy "m" véletlen hiányzik az utolsó sorból.

Liwet2018. május 15. 19:11

Könnyed, szép Vers!
Nagyon tetszik, ahogy írsz!:)

Perzsi.2018. május 15. 13:11

"nevet a szemebe s félek."

Remélem nincs okod félni. az utolsó sorban egy szóból hiányzik egy betű. Legyen szép heted!

Paula.S.Tizzis2018. május 15. 10:16

Ne félj ;-)

BakosErika2018. május 15. 06:07

Dehogy áll, szerintem csak úgy rohannak a percek... :)

Eleonora2018. május 14. 21:58

szememben szikráznak májusok, mint ahogy ott fent....a csillagok.

csillogo2018. május 14. 21:43

szép is egy bécsi keringő - na de nem kérlek fel, mert nem szeretsz táncolni :)

Törölt tag2018. május 14. 21:05

Törölt hozzászólás.

Rozella2018. május 14. 19:55

a szemembe nevet
ki tudja mióta
álmok hava a május
nem nem idióta

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom