Angyalok közt +XVIII virágnyelven

Lebontom én a várfalakat,
hiányzol, jaj nagyon akarlak,
gyere hát légy enyém,
kemény, merész legény,
érezzed velem jól magadat.
 
Testemet, lelkemet adom én,
de hogyha nem tetszik e szókép,
hallgass és úgy szeress,
légy önző és heves,
porozz be, mint egy jó szorgos méh.
 
Virágom csak neked nyílik most,
szagolgasd, illatos liliom,
mézemet átnyújtom,
és ezen az úton,
mennyekbe kerülhetsz, úgy bizony.
 
Angyalok között, ha elvegyülsz,
nem földi csodákban részesülsz,
gyönyörért nem nagy ár,
ott ahol nincs határ,
ha fejre glória nem kerül.

2015. november 16.