Szodoma...

barnaby•  2013. október 1. 21:48



Semmit sem ért a hegyi beszéd, latrokká lettek mind a férfiak.
Asszonynépek ördögökkel hágnak, pokol tornácán hevernek.
Hazug szavak, ocsmány szajha-szájak, szívtelen, vad csókolások,
eleven lárvatetemek kéjsóváran. Ócska vázai emberi nemnek.
Cifra portékákat élvre kínáló kufárok, csengő szolga-arannyal.
Az arc eltorzult, fakó. Dülledt szemekkel parázna némberek nevetnek
Fülledt buja vágyak, állott-szagú ágyak... sóvár nyálcsorgató vének.
Szodoma világok. Szép emlékek összevissza hánytan. Halálra váltan.
Vissza nem fordítható skarlát-ragály-sodor. A szende idő korcs babákat éltet...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

BakosErika2013. október 2. 06:43

Nagyszerű vers, kedves Barna!
Gratulálok!

Mikijozsa2013. október 1. 23:47

elgondolkodtató, vajon ama Szodoma is ugyanígy lett Szodoma? Vajon nekik is kutyákat kellett sétáltatniuk saját gyerkőc helyett? van kérdés itt az étvágytalanságig

barnaby2013. október 1. 23:03

Nagyon köszönöm az értő olvasásotokat, és a gratulációt is.szeretettel , üdvözlettel:B:)

Molnar-Jolan2013. október 1. 22:34

Gratula, jól megírt vers.

Torpilla31812013. október 1. 22:30

Igen...nekem is megrendítő...de ez történelem..
és milyen jól megírva!!!!
Nagyon tetszett!!!

19702013. október 1. 21:53

A nyelvhasználat visszaröppentett az időben.
Aztán láttam, hogy történelem. Bár a cím beszédes, de a történelem sokszor ismétli önmagát....
Tetszett!

barnaby2013. október 1. 21:49

Megint azok a csúnya, lélekrendítő szavak, melyek alkalmasak a nyugalom megzavarására...talán a blogot nem olvassák a tizenévesek...