Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A várakozó
Csirkezola• 2022. január 26. 19:40 • olvasva: 128
Mikor ér már ide az a tetves vonat? Kényelmetlen felettébb így a várakozás és hűvösen nyirkos a levegő.
Erőt vett magán és már csak az úti célja lebegett a tudatában - a döntése általi vágyott megérkezés.
Még egy perc. Esetleg kettő. Mi van, ha késik? Nem, most pontosan kell érkeznie.
Felpillantott az esti égboltra. A végtelenség nézett vissza rá - az örök türelmével.
Csak itt és most fontos az idő.
Hirtelen hallotta meg a közeledő szerelvény berobbanó-dübörgő csattogását.
Elégedetten elmosolyodott. Nyújtózkodott egyet.
A tarkója alatt lüktetett a sínvas eleven hidege.
622katalin2024. szeptember 25. 20:47
Én meg elmélaztam az égbolton,
Nem törödve a hideggel,
De jó, hogy a vonat már érkezik...
Az idő már többé nem vétkezik.
Kedves Cs. Z.!
Hol vagy mostanában?
Várom verseid!
Amiket itt olvastam, nagyon jók! 😊
Csirkezola2022. január 28. 17:43
@Csirkezola:
A "kép" után vessző. Bocsánat.
Csirkezola2022. január 28. 17:42
@Törölt tag:
Adva van a kép.
mégha nem is "szép". :)
Csirkezola2022. január 28. 17:39
@Cila03: "Hátborzongatóan jó."
Hát, borozgatóan jó.
Talán. Elmélyülni és elmélkedni egy késői szüretelésű Tokaji Furmint pohár-pillanatában. A jelen átfolyik a jövőbe. S talán: nem adja meg magát.
De mindez csupán: csak FűzfafiloZolifiálgatás. :)
Cila032022. január 27. 17:36
Hátborzongatóan jó.
Miközben egy szimpla utas elmélkedéseire gondolnék a MÁV nem éppen híres pontosságán lamentálva, jön az utolsó mondat, és nekem leesett tőle az állam.
A várakozónak meg a feje.
Zseniális egyperces!!!
Cila
Törölt tag2022. január 27. 14:17
Törölt hozzászólás.