Csenge0420 blogja

Szőve van én életem
Piszlicsáré képzetek

Képtelen

Végzetek

Szálaiból végtelen

Rendezetlen lépteken

Késeket

Kértetek

Sápadtan ébredek

Szitkától népeknek

Pénzbeteg

Gépezet

Azt kacarászta a lelkem énnekem, 
Hogy bókból várpalotát építene. 

Majd bebújna egymaga a kőfal mögé

És akinek épített, be sem eresztené.

Jó volna verset írni, vagy dalt 
Az elmúlásról, ami nem fáj,

Mi a szívig hatol egyenest,

Mi egymaga arany és könnyek.

Sok érzés röpke pillanatban, 

Kavarog és bennem se marad

Jó volna teljesen átadni,

És sokkal inkább megérteni

Kedves gyermekkor, Isten veled!

Rövidke volt búcsúbeszédem,

Hisz a legszebb hálaszavakat,

Úgyis könnyek írják arcomra

Torz egész testében, 
Torz mozgása és lelke

Lehetetlen vézna tagok, 

Lehetetlen fehér homlok.

Nem akarom, hogy rám nézzen, 

Az a fátyolos tekintete!

Mintha nem értene, nem látna, 

De vakon is kínosan szorongat

Mi ez a fog, mi ez a száj?

Nincs is ajka, csak egy suta vágás

Mi ez a haj, mi ez a nyak?

Zsíros rozsda hajzuhatag

Sikítanék, ez nem lehet!

Hogy lehet ilyen torz és groteszk!?

Sarlatán, szörnyszülött, nem versz át!

Ismerlek, távozz hát! Távozz már!

Dalokat írt, hogy eladja

A show business volt Astartótja

És bejött, megvették kilóra

Furcsasága egy aranybánya.

Kokaint, csak kokaint!

Rosszabb, mint Curt Cobain

Legyél észnél, mit csinálsz?

Interjúban sétabotot rág...

És mit csináltál még, paraszt?

Kit hívtál a hálódba?

Plüssel játszott múlthéten,

Te meg ma az erkölccsel

Tehetségtelen, egy senki,

Ki miatt lehet mégis itt?

Csillagok... szemek... kezek...

Virrasztók virrasztanak lelkeden

Megvan, hah! Lelepleztem!

De mi a baj, hogy nem érzem?

Hogy vakká tenne, mint ő maga

Hogy mégis olyan szép az arca...

Mérgező gázként szivárog

Majd' bebújik a kulcslyukon...

Vagy a fal repedésein...

Még a küszöb alatt is...

Beköti a szememet

Lepaktál az endorfinnel

Elfelejtet minden rossz gondolatot,

Ha hagyom.

Ha...

Ha...

Ha...

Haha!

És azt hiszi?

És azt hiszi!

Hát nem fog!

Sohasem fog!

Tizennyolc év küszöbén

Bölcsességet szerezék
Nem a naphoz, a kitartáshoz! 
Ezt nyertem az Úrtól.


Többre tartom szerelemnél
Gazdagságnál
Egészségnél


A szerelem andalít,
A bölcsesség józanít
Részegek az apák,
Borban a gazság.


Az ostoba szükölködik,
A bölcs jóllakásig eszik
De ha nem is mind oly gazdagok,
Kincsük vértől nem piszkos.


A világ nagy beteg...
Híján van a bölcsességnek
Bár úgy érzi profitál,
Az esze közben csicsikál