CsJ
Gondolat-cseppek
Fordított arány
A megszokás nem egyenlő
Az elfogadással, csak
Elfogadtad a megszokottat.
Ez is hazugság
Ha csak pillanatok,
Másodpercek, nem órák
És napok...
Akik megmaradnak
Az első perctől az utolsóig,
Ezen kívül senki.
Ezekből tudom
A hang, ahogy szól,
A szem, amit tükröz,
Ahogy keresi vagy taszítja
A párhuzamot.
Ezekből kell értenem.
Semmim
Ha se szerelmem,
Se az, kit szerethetnék.
Arcmás
Egyik nap így,
Másik nap úgy.
E közül egy az igaz.
Boldogság
Akkor érzed magad annak,
Ha már meg sem kérded,
Az vagy-e!
Napi teendő
Nincs mást tenned,
Mint hogy megtedd, mit
Megtehetsz...
Felismerések
Minden egyes felismerés valaminek a kezdete
vagy a vége. Vagy azért, mert
sose vetted észre addig ami ott volt,
vagy azért, ami ott volt alig vetted észre,
hogy nincs már.
Egy balga netovábbja
Balga, tévelygő s egymaga,
Honvágya van, haza térne.
Szíve lakatlan, sokszor néz az égre.
Túl tág a horizont,
A rétbe szagol s leül,
Az idő nem könnyebbül.
Honvágya van, de nincs hova,
Körbe még a semmi fonja,
Ha szólna kihez szólna...
Balga, tehetetlen, szomorú!
Csak bús balladák adta koszorú
Minden jövendő ború.
Lassan kimerül, enged,
Eldönti még ma, lehet,
Szeresse vagy megvesse a csendet.
Ha érné kevés szó, mely gyógyítja,
Ha éri is, gyanítja,
Szíve nyílt kalitka.
Ki-be szállnak, jönnek mennek,
Nyitva marad egynek,
Ki nem adná a feledésnek.
Mert lánca nincs az olyannak,
A legőszintébb akaratnak,
Ha önmagukkal megmaradnak.
Álmodozó, balga este,
Mennyi van, de nincsen teste,
Szükség van a szeretetre.
Fénypont
E percben egyetlen ölelés van
S élő fényáradat...
Boldog vagyok!
Meddő esték
Hányszor alszom úgy el, mint egy csillag,
Mi hajnalra csak úgy semmivé szikkad,
S hányszor leszek némán izzó szótag
S hányszor lehet, hogy annyi megírt levél,
Hányszor esik ki a kézből,
Mi egyre egyre gyengébb...
Csöndes esték, túl szűk fészek,
Az élet "nagy tál" mihez alig férek...
Már magam sem tudom, hogy lehetne,
Csak felreppenni s szállni benne...
Ezer képet rejt a képzelet,
S ha tudnám mit üzennek a fényjelek
Csillagok határán a csillagok,
Nem lennék tán ily egyedül,
S mint üstökös, nem szállanék álmaimon
Keresztül.