CGirl's

Amitől a véred forr,
s szinte égeti ereid
mitől a szíved szól;
ki akarok esni.

Mikor egy-egy szótól
meg-meg szédülsz.
Vagy ha halkan bóktól,
meg-meg szépülsz.

Ez az érzés nem más
csak egy kínzó öröm.
Ha minden éjszakát
a karjai közt töltöd...

...legalább álm'idban
mert minden egyes percben
ha szemed csukva is van
csak Őt látod, s szereted...

Ott volt a srác,
ki kezemet fogta,
de ott volt az árny,
mi szívét bitorolta

Ott volt, s fogta
mind a két kezemet.
bókjait szórta,
tetteit tette.

Ott volt, s én is
érztem, mint ő
minden percünk égi,
egy-egy könnyed felhő.

Ihletet adott,
s megint írni kezdett
˝szívemet kapod,
de el ne engedd kezem!˝

ráz a hideg,
s eltűnt az üresség.
teljes lettem,
nem kell a feledés.

Forró a testem,
csak a kezem jeges,
mint mindig.
Ráz még a hideg,
kellesz hidd el,
mint mindig.
Dobog a szívem,
a lelkem pezseg,
mint mindig,
most hidd el
Veled megyek!
tényleg úgy, mint még sose

Fújó, hűvös éjjelen
csak Te rád várok.
Fogni végre két kezed;
ez az én álmom.

Fújó, hűvös sóhajod
ér el most engemet.
Fújó, hűvös két karod
Mit nem ér el az én lelkem.

Ezen jeges éjszakán
kinyitom az ablakot.
Hadd halljam, ha jön bringád
a kátyús, vizes aszfalton.

's a rideg, nyitott ablakon
jeges szél fog befújni,
de érzés'im,mint paplanok;
Nem fogok most kibújni.

Fújó, hűvös gondolatok
kavarognak én bennem.
Fújó, hűvös bókjaiddal
forrósítod fel testem.

Zajos, fagyos utcáin
járock én a lelkemnek.
Zajos fagyos kutyái
szívednek kergetnek.

Szúrós, hideg ölelésed
forróbb, mint a láva.
Szúrós, hideg törekvésed,
minduntalan imádva.

Éles, jeges kapcsolatunk
tüzesebb a lángnál
Bókjaiddal fűzöd karunk
összébb, mint a kalács.

Sétálok a rideg utcán
haza-felé, el tőled.
Miért hangzik ilyen bután
,ha azt kérem,hogy ˝Ölelj!˝?