Kipróbáltam

Gyász
CostolA•  2019. április 11. 13:54

Kipróbáltam

Ma kipróbáltam, elférnél-e mellettem az ágyon.

Simán igen, persze össze kell bújnunk hozzá.

Azt hiszem, mindent megpróbáltam, most már ideje lenne elfelejteni téged, de rosszul leszek a gondolattól.

Ma is kinn alszom, óvatosan osonok ki, nehogy felébredj. Ez csak egy színjáték persze, még mindig egyedül vagyok, csak próbálok úgy élni, mintha itt lennél. Fojtogat a szobám, megszököm innen, futok a városban és hangosan belekáromkodok az éjszaka csendjébe. Fegyvereket, falakat és csapdákat rajzolok a házak oldalára. 

Visszafordulok és elképzelem ahogy visszanevetsz rám. 

Elmosolyodok.

Csend. 

Szinte cseng a fülem, nagy ritkán elhúz egy-egy autó vagy egy csoport részeg gimnazista. Gyűlölöm őket, gyűlölöm az arcokat, az aszfaltot, az eget, a fegyvereket és falakat.

Köpök egyet és hazaindulok, túl hideg van. Remeg a cigi a szám sarkában ahogy meggyújtom, vibrál a száraz őszi éjszaka. Sziréna visít fel a távolban. Mennek egy halottért, kórházba vagy börtönbe viszik. Mind halottak vagyunk, te is, én is. 

Isa, pur és homu vogymuk.

Az egyik első magyar szöveg amit találtak. Végül is, semmiből lettünk és oda is megyünk vissza, csak a kettő közti időt próbáljuk kitölteni a boldogság hajszolásával, amire aztán a nagy hajszában nem is lesz időnk.

Nekem te vagy a boldogságom amit hajszolok.

Szerencsétlenkedek kicsit a kulccsal, aztán belépek.

Otthon, édes otthon. Visszafekszem az ágyba, hallgatom ahogy békésen szuszogsz mellettem. Szeretném hallani.

Mégis elbőgöm magam, megállíthatatlanul zokogok, átázik a párnám és ömlik a taknyom. 

Kurva nehéz úgy szeretni, hogy akit szeretek, már nem létezik.


2018.10.17

Kaposvár