Colletus blogja

"...a folyó egész vize vérré változott. A folyó halai elpusztultak, s ettől a folyó annyira bűzlött, hogy az egyiptomiak nem tudták inni a vizét. Mindenütt vér volt Egyiptomban."

 Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a kárt okozó cég igazgatója elmondta, semmiféle veszélyt nem jelent az emberek számára az iszap, hisz annak PH értéke nem túl lúgos, a termőföldnek sincs baja, és radiológiai veszéllyel sem kell számolni. Nem tartja etikusnak, hogy megvonták cégétől a működési engedélyt. - Lám. Egy igazi marslakóval állunk szemben. Úgy látszik, nagyon messziről érkezett közénk Bakonyi Zoltán, az Ajkai Timföldgyár igazgatója, hisz nincs tisztában a földi viszonyokkal. Nyomatékosítom, hogy 120, azaz SZÁZHÚSZ ember komoly égési sérüléseket szenvedett az iszappal való érintkezés által! Javaslom Bakonyi úrnak, hogy vegyen fürdővizet egy kádnyi vörös iszappal dúsított folyóvízben, áztassa magát fél óráig, és utána ezt a nyilatkozatot ismét tegye meg! 

 A nemzetközi média középpontjába került a katasztrófa, 5 különböző országból érkeztek bámészkodni vágyó turisták, DE MAGYARORSZÁG NEM KÉRT NEMZETKÖZI SEGÍTSÉGET!!! - Bizonyára azért, mert olyan, de olyan büszkék vagyunk a helyi erőinkre, katasztrófavédelmi csodálatos szervünkre, hogy otthontalan emberek kárára megőrizzük nemzeti öntudatunkat, és nem kérünk külföldi erősítést. Szennyezett falvak, városok, otthontalan emberek várnak a csodára, de az utak takarítása a tűzoltók és önkéntesek bevonásával is centiméterenként haladva borzasztóan hosszú időbe telik.

 Mindeközben el ne feledkezzünk arról, hogy a folyó vérré változott, ami egyenesen hömpölyög a Duna felé. Gipszet öntenek bele, hogy mérsékeljék a PH szintet, de a 13 helyett 11,5 környékére tudják csak semlegesíteni a lúgot, ami még mindig elpusztít minden élő organizmust az élővízben. 

 NA DE KI VOLT MÓZES? Ki volt az, aki mindezt előidézte? Egy veszélyes anyagokat tároló objektum felépítése valóban ennyire gyenge, hogy egy ilyen óriási katasztrófa egyik pillanatról a másikra csak úgy bekövetkezhet? Kik a felelősök? Ki az, aki nem figyelt eléggé, nem gondolkodott előre, és mágikus botjával vérré változtatta a vizet?

 Talán majd megtudjuk... Talán nem... Első csapás, vagy egyszerű véletlen? Az ott élőknek mindegy. Ezt a tragédiát hosszú évek múltán sem felejti el Magyarország. Kérdés csak az, hogy szorult-e elég segítőkészség a nemzeti öntudatba?

Ezt a cikket az antifasiszta.hu-ra írtam. Városom melletti kis faluban történt az eset. Úgy gondolom, hogy tanulságos lehet. (A cikk tényközlő, nem politikai jellegű írás, személyes véleménnyel fűszerezve. Az antifasiszta.hu a MEASZ nevű civil szervezet tulajdona, tehát nem politikai párt áll mögötte.)

„Egészségedre!”

„Egészségedre!” Ez a felirat állt azon a fehér port tartalmazó tasakon, amelyet Politzer Sándor A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális és Hagyományőrző Egyesület elnöke kapott egy borítékban. A levelet Vácott adták fel és a feladója ismeretlen.

Az olvasók nagy része ismerheti már a fehér poros boríték szimbolikus jelentését. A 2001. szeptember 11-ei terroristatámadás után volt közkedvelt ez az „ajándékcsomag”, amelyben a lépfene kórokozóját, az anthrax baktériumot juttatták el a nemkívánatos személyeknek. Természetesen sok hamis levelet is küldtek megfélemlítés céljából. Ezek nem tartalmaztak veszélyes anyagot. Vaszaron is ez történt. Egy magát terroristának tituláló személy, vagy közösség feladta a borítékot. A hírértéke körülbelül ennyi volt az eseményeknek. Nézzük meg Politzer Sándor szemszögéből is a történteket!

Délelőtti órákban járunk. A postás érkezik és a ládában hagy egy borítékot. A család egyik tagja kimegy, beviszi azt a házba, majd felbontja. Hatalmas ledöbbenésére nem egy írott papírt, hanem egy gyanús anyaggal teli tasakot talál benne. Képzeljük el a reakciót! A szoba elhagyása, a hatóságok értesítése, akik meg is érkeznek vegyvédelmi felszerelésekkel. A házban kisgyermekek tartózkodnak, akik nem tudják mire vélni a történéseket. Nagyon megijednek. A nagyszülők talán még jobban, mivel a híradóból már ismerik az esetleges következményeket. A házat fertőtlenítik, kikerül a biológiai veszély tábla, a fehér port lefoglalják és kivizsgálásnak vetik alá. Addig a család retteg, hogy vajon tényleg egészségükre válik-e, amit a boríték felnyitásakor beszippantottak.

Mindezt miért? -Talán az egy hónappal ezelőtti Holokauszt-megemlékezésen mondott beszédem szúrhatta valakiknek a szemét, amelyben az egyre nagyobb teret nyerő szélsőségek ellen emeltem fel a hangom.- Nyilatkozta a sértett.  Tehát innen fúj a szél? Valaki megpróbálta gyakorolni a szólásszabadsághoz való jogát, élni a demokrácia lehetőségeivel. Ám másvalaki korlátozni kívánta Politzer Sándor megnyilvánulását. Talán, mert az általa említett szélsőségek közé tartozik. Tagja azoknak a terroristáknak, akik ilyen tetteket hajtanak végre. Bombával fenyegetőznek, fehér poros borítékokat küldenek. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfélemlítsék és elnyomják a másikat. Sajnos az ilyen emberek vallják magukat demokratának és igazi magyar hazafinak.

Mit gondol erről Politzer Sándor? – A félelemkeltés aljas módja ez, de én nem ijedek meg! Nem félek, és ugyanúgy folytatom tovább a munkámat. – Reflektált a történésekre az egyesület elnöke. Bátor ember az, aki ezek után sem vonul vissza. Kiáll a jogaiért és a véleménye mellett. Kívülállóként azt kell mondanom, hogy mindannyian tanulhatunk Politzer Sándortól a demokráciáról.

A nyilatkozata szerint nem rettent meg az érintett, de az a néhány óra hatalmas behatást gyakorolhatott a család életébe, amikor várták a vizsgálat eredményét. Ha a feladónak ez örömet okozott, akkor csak annyit üzenek neki: „Egészségedre!”

Richard Gordon