Colletus blogja

Kedves pályázók!

Az eddigi Poet-találkozóimon összegyűltünk, bedobtuk a közösbe, amink volt, és lezajlott az esemény. Az úrhidai egészen más jellegűre sikerült. Legutoljára egy hatmilliós pályázat keretében éltem át hasonlót, ahol komplett művházat, ételt, infrastruktúrát, zenét, bemutatót, konyhai kisegítőket stb. vonultatott fel a szervezőgárda. Esetünkben, Paula ezt nullforintból kihozta. (A polgármester, Bognár József is jó arc, megválasztjuk megint!)

Ezúttal a "kötelező" felolvasások is gördülékenyebben működtek. Nemojano szükségszerűnek érezte az esemény közepén megkérdezni az egybegyűlteket, hogy vajon a palócgulyás fortyog-e odakint, majd amikor Marie Marelék lázasan kerestek valamit a széksorok között, Marie megszólalt: elvitte a víz. Tompai Attila ekkor a színpadon "Elvitte a víz" című versét kezdte el szavalni nekünk. Akármennyire is szeretjük a dísztermi sznoboskodást, ennél a pontnál nem tudtunk komolyak maradni. 

Kovács Ági, Dorkó Laci (Denton), Marie Marel és jómagam tartottunk egy rögtönzött moderátori fórumot, ami segített tisztába tenni néhány, a közelmúltban történt eseményt. (Kiemelési rendszer, versek torlódása, kitiltások, stb...) Úgy gondolom, hogy tartalmilag ez volt a legtöbbet adó programrészünk, hiszen általánosságban is nagyon sokat kérdeztetek a rendszerről, illetve több értékelhető javaslat is érkezett. 

Természetesen egy ilyen találkozón nem maradhat el a buli sem. Egy ideig Márkóval, aztán dj-vel, majd anélkül és a végén zene sem kellett hozzá, csak mi. (Úrhidai sajátosság, hogy még a polgármester sem tudja a wifi-kódot, így sajnos nem tudtuk Kovács Ágival eljárni táncunkat a Mazel Tovra, de ez legyen a legkevesebb...) Feltaláltuk magunkat, bár egy kissé kínos, amikor azt gondolod, hogy csupán Jagossal és Nemojanoval diszkréten énekelgetitek a mozgalmibbnál mozgalmibb dalokat, és kiderül, hogy ennek hatvanfős közönsége is akad... (no comment)

Viszonylag emberi időben zarándokoltunk a szomszéd házban lévő szállásra, de Nemojanoval, Márkóval, Szemán Janival véletlenül rossz irányba kanyarodtunk le, és egy habparti közepébe cseppentünk, ami azontúl, hogy középkorú félpucér kovbojokkal töltődött fel, egyáltalán nem volt jó, viszont a cipőnk annyira elázott, mint anno Jagos Szegeden... (grat magunknak) 

Visszaérve még elszívtunk egy! cigit közösen. ;) (elvégre a faluban nem lehetett kapni, viszont szederfalunak annyira jó kedve volt, hogy hozzámdobott egy dobozzal, amiért nem volt hajlandó pénzt kérni. Bízom benne, hogy hangulata nem hagyott alább, ezért privátban elküldöm neki a bankszámlaszámomat is). 

A reggel fájdalmas volt, viszont Schmidt Aladár feldobta a kedvem, mert ígért abból a csodás kolbászból, amit este ettünk a gulyás mellé, de az pirkadatra nyomtalanul eltűnt. Kérek mindenkit, hogy akinek tudomása van a hollétéről, AZONNAL értesítse a hatóságokat, de inkább engem...

Nem akarok mindenkit felsorolni, de remekül éreztem magam, köszönöm nektek az élményt!

Néhány emlékezetes momentum, megjegyzés:

- Kövesdy Mártonhoz képest Buddha egy kapkodó idegbeteg!

by
Denton

---

- Vali, hol van a klumpa a nyakadból?
- Milyen klumpa?
- Az a papucsszerű történet, amit nyakláncként hordtál.
- Volt ilyenem?
- Igen, egész nap rajtad volt.
- Fura, nem emlékszem.
- Erre nem emlékszel?
- Mondjátok, ha elhagyok ilyeneket, mert nem találom meg...

---
Jagi reggel:

- No, Ágim, elmögyök Ricsivel a boltba, hozok parizert meg kiflit. (hatásszünet, Jagi Ágit nézi, félve megkérdezi) Van pénzünk? O_o

--- 

- Ti most komolyan nem kaptok pénzt a moderálásért??? :O
- Nem.

Kedves poetesek!

Ímhol a valódi végeredmény, amely a főoldalra is kikerült.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy rengeteg versből szelektált a zsűri (összesen 231 pályamű érkezett), de még így is 7 vers esetén pontegyezés állt fenn! Ez azt jelenti, hogy a végleges eredmény a zsűri elnökének, Perának, a karácsonyi pályázatunk győztesének utólagos rangsorolását mutatja, tehát nincs éles határ a 4-10. helyezettek között. Az első három esetén több pontot számláltunk a 4-10. helyezettnél, de itt is kicsi volt a határ. A szemléltetés kedvéért: (1. helyezett 10 pont, 2. 9 pont, 3. 8 pont).

A pályázat annyiból volt érdekes, hogy nem volt megkötés a versek számában, ezért van olyan szerzőnk, aki 3 helyezést is magáénak tudhat.

Nagyon köszönöm mindenkinek, aki részt vett a pályázaton, és külön köszönet a zsűrinek: Kovács Ágnesnek, Jagos Itván Róbertnek, Simon Ilonának és Péter Erikának, hogy a Magyar Kultúra Napjáról a Poet.hu profiljához, értékrendjéhez illeszkedve méltó módon megemlékeztünk!

Az eredmény:


1. Dezső Márton - Kampó
2. Bájer Máté - Azon az éjjelen
3. Mészáros László Berkesz - Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet

4. Bujdosó - Szabó Lőrinc: Semmiért egészen
5. Füle Sándor - Felejtsd el ezt a verset is
6. Pécsi Marcell – Négysoros
7. Mészáros László Berkesz - Szabó Lőrinc: Semmiért egészen
8. Bujdosó - Boszorkányégetés
9. Mészáros László Berkesz - Ady Endre: Párisban járt az ősz
10. Kántor Zsolt - Ki hiszi hát?

Kedves pályázók!

Egy blogbejegyzésben felmerült, hogy az evokációs pályázatunk kiírása nem volt korrekt, mivel a leírtak alapján parafrázist várunk, és nem evokációt. A pontosítás kedvéért:

A parafrázis újraértelmezés, amikor a forma megőrzésével egy új tartalmú mű születik (lásd Orbán Ottó, Lackfi János, Tóth Krisztina stb.). Az evokáció felidézés, amikor egy műben egy másik ismert alkotást, annak részleteit, szavait, szókapcsolatait ismerjük fel (nem plágium!, tudatos és vállalt átvétel). Pl. Arma virumque cano Zrínyi eposzának kezdetén. De ide lehet sorolni Balla Zsófia "Golyó" című versét, amely egy Születésnapomra evokáció:

Golyó

talált
halál

Ebben az esetben nem a tartalmat, hanem a formát vette át a költőnő, de nem beszélhetünk parafrázisról, mivel a mű csak sejteti a formai átvételt.

A kiírásunkkal kapcsolatban:

"magyar költők verseinek evokációját várjuk tőletek: olyan műveket, amelyek formailag, tartalmilag illeszkednek az eredeti vershez, de a mai magyar kontextusban nyernek értelmet. Igyekeztünk a témához leginkább illeszkedő verseket választani alapul, amelyeket már több költő evokált, hiszen a szöveg szinte kéri az átírást, az új szemszögből történő megközelítést. Az evokációról bővebben itt vagy itt olvashattok."

Szándékosan belinkeltük az evokáció követelményeit, és a "formailag, tartalmilag illeszkednek" rész külön is értelmezhető. Aláírom, hogy a vessző helyett akár / jell is állhatna, de az "evokációról bővebben" részben ezt tisztázzuk.

Ha valaki konkrétan parafrázist küldött nekünk, nem érte sérelem, hiszen szándékosan nem szabtunk kemény korlátokat, így elfogadjuk azt is...

Ha kérdésetek, észrevételetek van a pályázattal kapcsolatban, a hozzászólás mezőben leírhatjátok.

Üdvözlettel,
Jabronka Richárd (Colletus)
koordinátor

A pályázatra 147 nevezés érkezett. A zsűri döntése alapján:

1. helyezett: Péter Éva Erika: Más Karácsony
2. helyezett: Gerlei Dávid: Ideig-óráig
3. helyezett: Szoby Zsolt: Csilingelő álmok

További helyezettek:

Hajdú Levente: Hiába jő
Rummel József: Akciós karácsony
Horváth Piroska: Varázsdoboz
Kocsis Gabriella: Így csomagolok
Zelenka Brigitta: Hazajáró advent
Tasnádi Györgyi: Csendes éj
Pesti Tamás: Karácsonyi ének

Gratulálunk!

Köszönjük a zsűritagok, Kovács Ágnes, Jagos István, Budai Zolka, valamint a zsűri elnökének, Kiss Judit Ágnesnek a segítségét!