ChocoViolette blogja

Van egy régi ismerősöm, Barátom.  Amikor megismertem Őt, ezelőtt tizenegynéhány éve, enyhe túlzással, de arra gondoltam, talán a Hazáját nem szereti úgy senki más, mint Ő. Nagyon megható volt számomra ez a mély, igazi , tiszta, mérhetelen Hazaszeretet. Mindig jó ilyen Emberrel találkozni, akinek ez az érzés mélyebben van a szívében, mint sok más embernek...Erre a tiszta érzésre gondoltam, amikor ezt a verset megírtam..és természetesen a Barátomnak ajánlom..és a Nagyapámnak ..

Szelíd szívvel és őszintén kijelentem, nem politizálok, arra ott vannak a politikusok..Ez a témakör soha nem volt egyszerű..Érezni kell szerintem mindenkinek, mi a helyes út, mindenki szabadon eldöntheti a megfelelő időben azt, amit szeretne..

Azért egy másik történetet is szeretnék megosztani ,amely anyai nagyapámmal, a hazaszeretettel és elvekkel kapcsolatos....

Anyukám Édesapja nagyon olvasott ember volt, Őt csak a hóna alatt könyvekkel lehetett látni a faluban jönni-menni.  Nem volt olyan könyv, amely rendelkezésre állt a faluban és az Nagyapa részéről kiolvasatlanul maradt volna . Ment a csere-bere állandóan, kereste-kutatta, mit nem olvasott még. Mindig náluk gyűlt össze az emberek apraja-nagyja, hogy a napi politikát és az élet kérdéseit megbeszéljék,megvitassák. Nagyapám nagyon nagy köztiszteleben álló személy volt, akinek adtak mindig a véleményére. A Rákosi-korszak alatt valamikor a kondásból lett tanácselnök egyszer megkereste, hogy mennyire jó lenne, ha a tanácsházán dolgozna, mert ilyen okos és olvasott emberekre nagy szükség van ott, amilyen Ő is. Nagyapám a szívére tette a kezét és azt mondta, hogy soha nem tenne ilyet, hogy elvei ellenére ő ott dolgozzon, hiszen nem tudna többé tükörbe nézni akkor, ha ezt megtenné, hiszen nagyon jól tudja, hogy mit tett vele ez a rendszer a kollektivizálás szellemében, megfosztotta őket minden vagyonuktól, szinte nincstelenek lettek, életük munkája odalett.  Kerek-perec visszautasította az ajánlatot. Nagyon büszke vagyok Őseimre, soha nem ártottak senkinek sem, becsületes , hazaszerető és dolgos emberek voltak és maradtak életük végéig.....

és akkor jöjjön a vers..

A Hazafihoz   

Barátságtalan világ szomorú harcosa,

az otthon romjain menedék vagy nekem.

Gúzsba köt a múlt, de te oltalmadba fogadsz,

jövőbe vetett hitünk zászlaja alatt.

Vérszegények a szavak, hiányzik a szív !

Az Igaz ! Nem belőled és nem is belőlem.

Ide-oda rángat az ész,  hitem fölött 

folyton a varjak kárognak, vészjóslóan köröznek.,

A múlt ösvényeiről tévedtek ide,

útjukat járva, sok bűnt elkövetve.

Eltévelyedésük szándékos vétek,.

a sok fészekalja fióka 

most is a hatalomra éhes.

Lelkünk kifosztva , terhekkel  telve, 

a harc örökké tart ,korlátolt az elme.

Zavaros a világ, rohan a vesztébe,

a múlt sötét, fekete árnyéka kísért.

Nem lehet füst és hamu ami volt,

emlékét töröljük és menjünk tovább ?

Az igaz Hazafi tükörbe így nem néz,

nem adja el,nem felejti soha szép Hazáját.

Nyomtalanul nem tűnhetnek el  a szívének álmai,

e csodás országban élve a békét megtalálni,

s majd egyszer az Anyaföldben nyugalomra lelni.