Carlos blogja
Egy lányról
Mondd ki vagy te drága tünemény, ki annyira beleittad magad bőrömbe, belevésted magad szívembe, hogy feledni nem tudlak?!Mondde ki vagy te és mit tettél velem, mi ennyire hozzád láncolt?! Mondd miért vagy te ott minden szívdobbanásomban, minden pillantásomban, minden álmomban, minden léptemben? Mondd mit vétettem, hogy szívem ennyire kifacsard és eldobd?! Mondd miért nem tudlak feledni, s mikor próbálom, nem tudok mást csak szenvedni?!Mikor rádnézek, mintha egy másik világba, dimenzióba csöppennék. Elmúlik minden bánatom, fájdalmam, de mikor feléd indulok, mint egy füstfelhó, köddéválsz. Ismét ebben a zord hideg világban találom magam, ahol némán bámulok rád, de szólni nem merek…Édes ízed megbabonázott s illatodtól szabadulni nem tudok….de nem is akarok. Te vagy az éltető elemem, te vagy minden, mire valaha vágytam…Te vagy az életem.
Az elmúlás
Testem kezd kihűlni, szívem alig dobog,
Érzem már a vesztem, mosolyom sem ragyog.
Eltávolodtál virágszál, illatod már nem érzem.
Hol rontottam el?! ...tényleg nem értem.
Megadtam mindent, megtettem érted bármit,
De úgy látszik manapság ez már nem számít.
Te voltál a lét, a levegő, a minden….
Emléked örökké él szívemben.
Vágyaim
Úgy szeretnék hozzád bújni,
Testedhez hozzá simulni,
Szemeidben elveszni,
Szívedben magamra lelni.
Este veled elaludni,
Reggel csókodra ébredni
S elmondani neked kedvesem,
Te vagy a legfontosabb nekem.
Kegyetlen
Nem értem. Miért íly kegyetlen az élet?!
Elveszi tőlem, kit szerettem, s vele minden szépet.
Elveszi azt, kiben oly mélyen hittem,
Kibe belefektettem minden reményem.
Elhagyott, mert az eszére hallgatott,
Pedig a szívében mélyen ott vagyok.
Tudom és érzem, mert ő is mondta
Miközben bújt mélyen a karjaimba.
Kimondta végre azt, hogy szeret,
S hogy élni nélkülem nem lehet.
Mégis eldobott, s rá kell jönnöm végre,
Az eszére hallgat és nem a szívére.
Erős vagyok
Menekülni fogok, de nem a halálba.
Egyedül leszek, de nem árva,
Szótlan leszek, de nem néma,
Mozdulatlan leszek, de nem béna.
Erőtlen vagyok, de nem gyenge
A padlón vagyok, de nem megverve
Folynak könnyeim, de nem sírok,
Eltünök, de el nem bújok
Dühöngök, de nem tombolok,
Építek, s nem rombolok..
Szeret engem s mégis elhagyott.
Összetörtem, pedig azt hittem erős vagyok.