cv kicsit másként

Nincs értelme semminek, sokszor anyám mondogatta ezt, mikor már a betegség elhatalmasodott felette, amikor már nem viselte tovább a betegsége terheit, és a szeretetlenséget, úgy érezte nincs miért és nincs tovább, fel kell adni. Most én érzem ugyanezt. El hagytak sokszor és sokan és csak elhitették hogy fontos vagyok. A valóság borzasztó.A szervezetem előbb-utóbb fel fogja adni a küzdelmet. És úgy fogok meghalni, mint aki igazán sosem volt boldog, mert nem lehetett az. 34 éves vagyok.Nem volt viszonzott szerelmem. Nem voltak barátaim. Árulóm viszont annál több.Sokan vertek át, illetve próbáltak átverni. Nem csoda, hogy ebbe is belebetegedtem. Nem lehet egészségesen leélni egy életet, ha csak negatívat kap az ember mindenhonnan és senki sem szereti. És akitől szeretet remél, az is becsapja.Egy ideje az állatok szeretete tart életben. Ők azok, akik barátsággal vannak irántam. Kóbor macskák és kutyák szegődnek hozzám rövid időre. Ez minden boldogságom. Az emberekben mélységesen csalódtam.

Szeretném leírni azt az égbekiáltó fájdalmat, amikor a lehajtott fejed a szomorúság legméllyebb stádiumát mutatta. József Attila arca tükröződött vissza.

Anyámat csak szépen felejtsd el.Mert nem illik róla ódákat zengeni egy  magad fajta szentfazéknak, ki egyszer nem fogta meg a kezét a bajban, de monológgal élteti, mintha bármi terhet is levett volna róla. 

4-ei ajándék végzet(es) másnappal.

Istenem légy velem!