Kerepesi út emlékek

JohanAlexander•  2017. november 20. 15:41

Kiss Feri Barátomnak

Az acélos üzem minden volt tagjának.

Már megfakulnak az emlékek.
Benzingőz, korom, nyers gumi szaga.
Egykoron mind-mind belénk égtek,
mint Fradi pályán, május elsejék hangulata.
Sokszor nehéz, de boldog évek,
vissza hozni, tudjuk már nem lehet!
Mégis Barátom, én arra kérlek,
lelkedben maradjon örökre meg,
az emlékezet!

2017.11.20.


JohanAlexander•  2017. október 20. 10:27

Gumi gyártók (emlékek)

Szinte illatát érzem,

maró szagát a radiálnak,

mit oldott hármas vágógépen,

párolgó benzin,

rég kihült a késmelegítő,

meleg-kés fiókban pihen.

Talán már az épület sem áll,

a százlábú híd tövében?

Letűnt egy korszak,

már vissza nem jő azt hiszem.

Jó rátok emlékezni,

feledni nehezen lehet.

Hiszen ott küzdöttünk együtt,

hosszú éveket!


2017.10.20.

JohanAlexander•  2017. május 30. 10:07

Ima a céghez

Arra kérlek téged

Michelin! Te hatalmas!

Mivel így az élet

pénz nélkül unalmas,

mielőtt még halok szomjan,

na meg éhen,

küld el a számlámra

most a fizetésem.


Legyen végre vége,

a sóher napoknak,

mert a fűszeresnél hitelt,

már nem adnak.

Minden kis kocsmában,

oly' kevés a vendég!

/Ha nem telik sörre,

nem vagy kedves vendég!/


Mert ha be nem térek?

Éhen hal a pultos!

Oly' sokat ül seggén,

hogy már hulla foltos!

Szüntesd meg hát kérlek,

e nagy szegénységet!

Hadd kívánjak vodka mellett,

Vidám Boldog Évet!


2015.01.05.

JohanAlexander•  2017. május 26. 09:48

Emlékek

Mikor az utolsó fény is 
kihunyt a gyárban,
már mindenki, 
könnyet ejtve elköszönt,
a kisboltnál, egy 
keserű búcsú pohárra,
minden Barát, 
képzeletben összejön.

Fogadkozunk, 
majd hívjuk egymást,
mégis túl hosszú 
évek telnek el,
mire pár régi jó kollégád, 
egy hívásodra felfigyel.

Így volt ez mindig, hisz' 
az élet messzire sodor,
az ember már csak ilyen, 
saját létéért lohol.
Olyan jó nézni néha, 
a rég megsárgult képeket!
Remélem összefutok 
még egyszer,
a kisboltnál: 
Veletek!

2016.01.30.

JohanAlexander•  2017. május 25. 20:04

Mikor bezárt a gumigyár

Bárhogy szeretnénk, már visszahozni nem lehet,
az együtt töltött, elmúlt, sokszor kemény éveket.
Volt olyan mi rossz volt, bár azt feledni tudni kell,
lássuk be, pótolni nem tudjuk majd semmivel.
Egymásért kiáltunk olykor, de ez sajnos már a múlt.
Be látjuk most hogy nincs tovább, már bánjuk piszkosul.
Második otthonunk tán örökre megszűnik,
együtt maradni nincs erőnk, arra már nem telik.
Szétszóródunk majd a kéklő csodás ég alatt,
pár kapcsolat mi tán szoros volt, azért megmarad.
Még abroncs fut talán sokáig, mihez adtuk nevünk,
egy újra tervezés lett (GPS-szerint) az életünk.
Még nem tudjuk később mi vár,
Maradjunk egymásnak meg,
ha már bezár a gyár!

2015.05.04.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom