Brenedin blogja

Nappal fényem, 

éjszaka menedékem, 

biztonság rejteked, 

beburkol engemet.

Vihar tépte fák közt,

ásító fények suhannak,

elhozva a csendet,

az isteni rendet. 

Fekete éjben,

sötétlő fényben,

lelked árnyékában,

virrasztok magányban.

Szétfoszlik alakod bennem,
tévedésem beismerem.
Meglepetés ébredésem,
csalódás, amit nem kértem.

Tekinteted hivogató lágyság,
szívemben ébredő kívánság,
megszűnik a tér körülöttem,
elhalkul hiányod bennem.