Black blogja

Egyéb
Black•  2010. május 15. 18:59

játszótér

 

elviszem a tetőt, a felhőt ne essen
rád az eső, s ki az, az Ő:?
hogy újra megfogjam két karod
vágj földhöz tudod nem vagyok jó
ismét pörög a film, hova rakták a holnapot?
csak szunyókál,aztán újra felragyog
ha  hagyom,ha hagyod
hidegen vagy melegen
ölve vagy halva engeded,
engedem ha felültet a világ,
az óriáisi nagy kerékre
a föld játszóterére
s elenged a vidámpark
amikor újra kar , ölel kart
ott a csók s a szerelem
talán de csak talán
változtathadnád meg az életem
inkább:
nem..

 

-zs-

 

Black•  2010. május 13. 23:00

időt..

 

felőlem, jöhet aminek jönnie kell
aztán majd leírják valahol
figyelmesen olvastam -e
el a kis betűs részeket
persze hogy nem, tudom
mégis mozgok mert úgy akarom
a zajt, a csendet egyszerre a mindent
hogy ne éljek, csak veled
fogom, nem engedem az
-érzést-
amit te adtál nekem
van még néhány életem
csak addj egy kis időt
s némi levegőt
hogy éjszaka
is öleljelek

-zs-

 

Black•  2010. május 12. 22:30

szemek

 

itt vagyok látod
valahol még mindíg ott  tartok
oda rajzolt
falakon

-tudhatod-


ismerem magam
 jó s a rossz oldalt
ha még mellettem állsz
sem  tudhatod
épp melyik vagyok
ha nem látod szemem
jobb, bal
tükrét
vissza
újra
arcodon

 

-zs-

Black•  2010. május 12. 17:06

miért?

 

alvajáróként feszíti karomat a szenvedély
ahogy felemel a pulzusom diktálta
semmibe meg írt soha- soha remény
úgy gyilkolom a neveket, címeket
teljességgel lehetetlen megérteni engemet
számon kérés, vád beszéd
elsodor a patak, az ár
nincs lassan semmi aminek árat szabhatnék
nem érdekelnek a szívek, a lehelletek
ha mindíg torkomat szorítják idegen kezek
én miért nem élhetek?
csak újabb perceket
:(

kérek tőletek
:(
@

 engedjetek!

-zs-

Black•  2010. május 11. 23:58

állva....

 

állva fekszem a hatalmas ég alatt
nekem még máshogy tanították a szavakat
Isten elmondta mit, s hogyan
apám lerajzolta feladataimat
anyám csendre csókolta álmomat

én csak próbáltam letenni egy követ
mit nem lép át a történelem
egy kandallóba rönköket szórtam
egy lány kezét búcsúzásként utoljára
épp csak megfogtam

egy asszonnyal élem az életem
ki kesztyűt dobott elém, s nekem
hogy megvívjam utolsó harcomat
az egy ki megértette bonyolult gondolataimat
s nap, nap után vigyázza sorsomat


elővettem öklömet hogy az igazságnak
örök törvényt tegyek, s hiába a nyers erő
vesztesként hagyhattam el a harcmezőt
megfogták mindenem a béllyeg rám került
csak egy ember könnyes keze
adott új levegőt..

-zs-