Black blogja

Black•  2014. május 23. 15:05

csak

tudod nyitva állok előtted
ha akarod bezárok minden
szar ajtót, de csak ha akarod
kinyitom minden szemem
úgy gondolok rád mint egy kígyóra
nem kell semmi sem tőled
csak vágyom a csókodat
 

Black•  2014. május 23. 13:49

kín

egy apró lépéssel közelebb jutok
hozzád s anyai melleidhez
úgy szopogatnám őket mint a a halál,
szipolyozzza ki a lelket
én csak egy egyszerű műember vagyok
hátamon hordozom a vakságom

nyilok és gyilkolok, előtte nagyot röhögök
ne hidd hogy az egy az én vagyok
felettem az ég is felragyog
csókold meg  a számat,
intek ne  máshol kínozzbeléd mártózom ha a akarom
holnap már beléd eresztem kínom

Black•  2014. május 3. 17:48

drogok

egész nap lehetne róla beszélni,
elmondod és én meghallgatom,
majd csendet hallgatunk,
de mindketten tudjuk ahhoz
hogy újra lássuk egymás arcát ,
a drogok nem dolgozhatnak velünk

 

látod ma nem is fáj annyira
talán mert bele néztél a szemembe
és most láttam a reményt
hogy lemoshatom magamról
azt a sok mocskot ami évek óta tapadt rám
de mindketten tudjuk ahhoz
hogy újra lássuk egymás arcát,
a drogok többet nem dolgozhatnak velünk

olyan szép a szemed mélykék óceán
elmerülök benne és megtisztulok tőle
miközben könnycseppeidet lecsókolom
arcod grimaszba rándult pillanatát
de mindketten tudjuk ahhoz

 

hogy újra lássuk egymás arcát,
a drogok többet nem dolgozhatnak velünk

 

még hosszú az út, s mi nem tudom
meddig viselem el a falaak kínzó sikolyát
minden görcsös összerándulás egy kis halál
és ha megom kezed megnyugszom talánde mindketten tudjuk ahhoz
hogy újra lássuk egymás arcát,
a drogok többet nem dolgozhatnak velünk

 


 


 

Black•  2014. május 3. 17:26

fehér por

tökéletes az idő, megtörnek a gondolatok
látom szád szélén a nyálat, ez izgalmi állapot,
de furcsán fáj a fejem,
ma nem vettem be a gyógyszerem,
elvetélt mind ötletem
pedig eleven vagyok,
magamtól szárnyakra kapok,
s repülök a nyitott égbolt felett
kiterjesztve a tudás hegyet,
s majd lezuhanok elvesztem eszméletem
fehér por segít felébrednem

Black•  2014. május 3. 14:18

nem könnyű

a csendes homokban lépkedem előttem állsz,
úgy teszel mintha átlátnál rajtam
pedig az ótvaros küszöbödet rég átléptem
abszolút nem érdekel a véleményed
csak próbálok gondolkozni
csak próbálok jól látni 
hidd el nem könnyű ez

az ígéretek mögött fetem a falakat,
hirtelen égig érőnek érzem magamat,
kinövöm az összes ruhám
fázom és halottpénzért helyjegyet veszek
csak próbálok gondolkozni
próbálok új utat keresni
hidd el nem könnyű ez

keselyük és ordasok hada vesz körül
az óriás megnevettet a törpe megsirat
hideg az acél, vér lepi el ruhámat
most már mindegy te is tudod:bajban vagy
csak szeretnék gondolkozni
/egyre nehezebben megy/
próbálok zéróig jutni
/csak kétségbe esve keresem/
próbálok jól látni
/vakon nem lehet/
 
 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom