Berta.Bela blogja

                              A vírus

 

Mely rajtad élősködik, ha hagyod, ha engeded,

Te! Nyugger félj, mert itt van a vírus neked!

Itt van, s volt, hol? Ott! Rajtad élősködik nélküled.

Észre sem vetted, mit vett el ezidáig tőled.

 

Elhitette azt, hogy csak érted van, s ez így van?

Ha nem lennél, a pénzed el nem vennék!

Ígérnek hetet, havat, hogy nyisd ki pénztárcádat.

Jön majd a Kánaán, de nem most, korai még.

 

Ígérni ettől lehet, majd és majd a semmiért.

Kapsz tizenharmadikat majd, az eddig elcsaltat.

Szavazz rám, én vagyok a hatalom, a vírus, s te?

Te csak nyugger vagy, egy senki, én a valaki!

 

Te éhbéres senki, kapsz annyit, hogy építsed a másét.

Ne merj szólni, mert ki vagy rúgva, s sírhatsz a minimálért!

A gyereked? Mit eszik holnap? Gondolj a mára.

Ma sem tudtál annyit adni neki, mint a tegnapi ára!

 

A te kastélyod hol van? A mindennapi falatod a vagyonod.

Neked így jó, hogy így múlik el életed?

Eszed a verejtékkel áztatott kenyeret.

Most, amikor zsebbe nyúlni kéne, dörzsöli a tenyerét!

Választhatsz

 

Hittétek volna azt, hogy nem kérdezhetsz,

S azt, ha kérdezel a válasza mutyi lesz,

S ehhez te adtad szavazatod, vajon ezért,

Hogy válaszod neki már semmit sem ér,

 

Gőgösen él, de veled mi lesz, ha így marad,

Értéked két kezed, de náluk ez is semmit ér,

Kijátszanak, de észre sem veszed, miért,

Tespedsz a magad módján az ígéretért,

 

 

 

 

A mai napon közhírré tétetik, ha igen, s ha nem tetszik, akkor is ezt teszik,

Ha a családban nagy a bú a bánat, hogy valaki a családból halottaiban távozik,

Köteles előtte mind arról gondoskodni, miről a tisztelt háztól a halottra vonatkozik,

Vegyen magának előtte, vagy kérje kölcsön szomszédjától, az ásót és lapátot,

Erre azért vagyon szüksége a halottnak, hogy elföldelhesse magát saját magától,

S, aki ennek nem tesz eleget, a törvény sújtja mindazon által, rokona ássa el hálából,

Ki szegénynek született, s maradt haláláig, annak sem tehet kivételt a ház urai szerint.

A hirdetményhez még az hozzá tétetik, hogy ez alól a ház ura és családja kivétetik,

Valamit mindazok, kik vagyonosok, s légyen gazdagok, újak s régiek, ezzel kivételeztetik.

Ti tisztelt polgárok, így vagytok egyenlők, ha az ég alatt nem is, a halálotokban lesz az is.

A Mutyi

Ó ürülök neked Vendel, hogy találkoztunk ma reggel,

Rég nem láttuk egymást, pedig történt egy s más,

Vendel volna egy ajánlatom, most neked, ma reggel,

Mondjad, s majd meglátjuk, hogy mi az ajánlat ma reggel,

Vennék földet, ha adnád nekem, annyiért Vendel,

Hát mondd mennyiért? Hát egy Mutyiért te Vendel,

Az kevés nekem barátom, volna nekem jobb ajánlatom,

Mondd az ajánlatod, te Vendel, ezer Mutyiért barátom,

Ezer Mutyiért adnád? Hisz az igen sok, miként látom,

A föld drága, tudhatnád barátom, én akként látom,

Adhatnám ezer Mutyi felett, de nekem vagy barátom,

Csapjunk bele, add, a tenyered hol van kedves barátom,

Na, látod így kell ezt tenni, kedves jó barátom,

 

Mondd kedves Vendel, adnál el Mutyiért trafikot?

Hát én nem tudom, mert én a füstöt utálom,

Nekem nem a füst miatt kell, te tudhatnád barátom,

Nem? Hát mondd, csak el nekem miért kell, ha így utálod?

Hát kedves barátom Vendel neked elárulom,

Kiadnám másnak jól csengő Mutyiért, s csak azért!

Jól van kedves barátom, adok neked Mutyiért trafikot,

S mennyi lenne az ára Vendel, kedves barátom?

Neked ezt is felszámolnám ezer Mutyiért kedves barátom,

Ó kedves vagy Vendel édes barátom, ha jól számolom,

Bár sok kicsit nekem az ezer Mutyi, ha utána számolom,

Lehetne akár ötezer is kedves jó barátom,

De neked mivel velünk vagy szívvel, olcsóbban számolom,

 

 

 

 

 

 

 

Ő

A hatalom,

A hatalommért

ti vagytok? Vagy?

A hatalom önmagáért

van, s ti csak vagytok ?

 Hiszitek, azt, hogy ez már

nem így van? Így érzitek?

Ne higgyétek, mert évszázadok,

óta ez így van, önmagáért van!

Hisztek benne, mint jó keresztény

az istenbe, de csalódtok, meglássátok!

S ha csalódtok az önnön hibátok, mert a

hatalom nem lehet más,mint gőgös valóság!

S mikor ősi jogotok keresitek, mit elvesz a hatalom

tőletek, ez nem más, ráadás, ráadás maga a szolgaság!

Mit mind az, mit hitkén elismeritek jogát, s a hatalmát,

így  magatok okozzátok lelketek elsorvadását, és halálát,

Tőle vélitek sorsotok, hogy jobbra fordul majd, a mindennapotok?

ez maga a balgaság, szemfényvesztés, s vakság, így az élet sivárság,

S féltek kezetekbe venni, mit isten adott, s az nem más, mint a sorsotok!

Ne legyetek ily ostobák és vakok, ilyet ne hagyjatok, a hatalomra ne bízzatok!

Kell hinni, s bízni, magatokban, s nem szabad, hogy a hatalom legyen sorsotok!

Helyette magatokban bízzatok! Bízzatok egymásban, s ne a hatalmasokban, jobban jártok!