Elhallgatott hírek, események

Bero•  2012. július 5. 10:35

Szeretnél megtanulni gitározni?

Lehetőség!! Szeretnél alapszinten gitáron játszani? Amennyiben nem akarsz komoly zeneelméletet tanulni, csak annyira játszani a hangszeren, hogy saját örömöd mellett mondjuk, a barátoknak játszhass ismert dalokat, akkor aTe embered vagyok! Vagy, ha csajozni akarsz és gitárral akarsz hódítani, vagy ha lány vagy és csak egyszerűen szeretnél tábortűznél, kerti partyn zenélni, akkor írj a tenyforras@gmail.com e-mail címen és tájékoztatlak miként működik mindez. Itt a nyár, ne hagyd ki! Ajánlatom nyilván Budapest mondjuk 50-km-es körzetében érvényes. Kor nem számít, bármikor ellehet kezdeni tanulni gitározni.

Beró

Bero•  2011. október 17. 10:49

Amiről hallgatnak a híradások

Amiről hallgatnak a híradók! A legújabb jelenség neve: CHEMTRAIL. Támadás az emberiség ellen? Kémikális vagy biológiai anyagokat szétfrecskendező repülőgépek által húzott csíkok az égen sok országban. Mi a chemtrail?
Főleg klímakísérletek által jött be a köztudatba. De aztán jöttek más teóriák is, mint bizonyos országok mezőgazdaságának tönkretételére utaló gyanusítgatások. Hogy mennyi alapja van az egésznek? Nem tudjuk. De annyi az biztos, hogy rengeteg fa nem termett gyümölcsöt.

 

http://www.youtube.com/watch?v=rtyNaS5z_eQ&feature=watch_response_rev

 

http://www.youtube.com/watch?v=RJ-dL8ZCAts

 

Bero•  2010. augusztus 16. 17:41

Micsoda pap! Zoltán atya gördeszkázik!!

Az alábbi Zalahírlapos cikk ugyan nem elahllgatott eseményről szól, de úgy gondoltam érdemes elolvasni és megnézni a videót:-))

 

Micsoda pap! Zoltán atya gördeszkázni tanítja a fiatalokat Lentiben

 

Csütörtök délutánig hetvenezer ember nézte meg azt a videót, amelyiken Lendvai Zoltán plébános meglepő ügyességgel bűvöli a gördeszkát és tanítgatja a lenti fiatalokat.

 http://www.youtube.com/watch?v=y1WACuPmOro&feature=player_embedded

- Ilyen hálás közönségnek már régóta nem gördeszkáztam, mint a lenti gyerekeknek. Úgy történt, hogy éppen Schu Szabina és Kiss Balázs esküvőjéről igyekeztünk a lakodalom színhelyére, mikor is úgy gondoltuk, hogy megállunk Lentiben. Kondákor Gyula esperes urat és az új káplánt, Szakál Szilárdot akartuk köszönteni. Ekkor néhány gördeszkás fiúval találkoztunk össze, akiket megállítottam, ugyan, mutassátok már meg, mit tudtok - árulta el Lendvai Zoltán, aki nem felejtette el köszönteni az olvasókat, s különösen a híveit, akik összesen 12 faluban élnek.
A filia három fő központja Rédics, Gáborjánháza és Resznek. A fiúk olyan jól bántak a deszkával, hogy a plébánosnak is kedve támadt hozzá.

- Említettem, hogy valamikor én is tudtam, aztán elkezdtek kérlelni, én pedig nem bírtam nemet mondani nekik. Mielőtt felálltam a deszkára, még keresztet vetettem és azt mondtam: Úr Jézus, kérlek segíts, hogy örömet tudjak szerezni ezzel a játékkal a gyerekeknek, majd nekiveselkedtem.
 
A gyerekek mellett látható még Bihal Zoltán kispap is, aki segített az öltözet lazábbá tételében, hiszen a szoros reverenda nehezíti a gördeszkán való szabad mozgást, de nem teszi lehetetlenné, ahogy azt láthattuk is a videón. Alig néhány napja van fenn a videomegosztón, mégis rengetegen látták a kis filmet. Ezen egyáltalán nem csodálkozott a plébános, hiszen az interneté a jövő, a legmegfelelőbb eszköz, hogy közel férkőzzünk a mai fiatalság gondolkodásához.

A plébános urat a kezdetekről is kérdeztük: hol és hogyan tanulta el a "deszka" megszelídítésének tudományát?

- Hetesi Péternek hívták azt az osztálytársamat, aki Esztergomban megtanított engem gördeszkázni. Volt egy duraluminium deszkája, ami nagyon kemény, de egyben könnyű is, azóta se láttam ahhoz hasonlót se. Korábban egyébként szertornáztam, a szaltót is magamtól sajátítottam el, s örömömre szolgált, hogy másokat is megtaníthattam rá.

Gördeszka tanfolyamot nem Lentiben tartott először Zoltán atya: korábban Körmenden is volt egy igen jó csapata. Úgy történt, hogy az egyik szentmise után elővette a gördeszkát és kisebb gyerekeket tanítgatott annak fortélyaira.
- Ott voltak idősebb fiúk is, 16-18 évesek, akik nem elsőáldoztak, nem jártak templomba se korábban, de megvártak, hogy mutassam meg még egyszer, mit tudok, majd ők is mutattak egy szaltót. Olyan legendás barátság szövődött ebből, hogy minden szerda este ott voltak szent misén és utána pedig indult a deszkázás. Volt saját edzőtermük, amit én áldottam meg, ám nemcsak a testüket, hanem a lelküket is erősítették, imádkozással és szentírás olvasással kezdték mindig az edzést: tudták, minden harc a fejben és a szívben dől el.


A plébános különösen fontosnak tartja a játékot, mint egyfajta különleges nyelvet, amelyen a gyerekeket meg lehet szólítani.

- Az a fontos, hogy együtt játsszak velük, mert a szeretet le tud hajolni a másikhoz. Nem sok gyerek mondhatja el, hogy gyakran játszik vele a szülője, noha ez nem is mindig a felnőtt hibája. A gyerek viszont igényli, hogy foglalkozzanak vele, s játék közben lehet megismerni a legjobban a gondolkodását, ahogy azt is, később majd miféle ember válik belőle.

Zoltán atyához Bosco Szent János és Néri Szent Fülöp pedagógiája áll a legközelebb, hiszen mindketten a játékos tanítást tartják követendőnek. Persze tisztában van azzal is, erre nem mindenki vevő. A tanítási elvet egyébként egy gyermekkori élmény váltotta ki a plébánosból.

- Tizennégy éves voltam, amikor az esztergomi ferences gimnáziumban azt láttam, hogy Töhötöm atya, aki már hatvan év felett volt, kézen állt, mégpedig az asztalon. Először szabadkozott a kérlelésünkre, hogy nincs úgy öltözve, de végül is a lábfeje közé szorította a reverendát, s kézen állt és még beszélt is közben, s tudni kell, ezt csak az tudja megcsinálni, akinek nagyon könnyen megy már ez a mozdulat.

Ezután teljesen elfogadták az atyát és megszerették a biológiát is, amit tanított. Sajnos, a legtöbb tanárt nehezen fogadják el a gyerekek, mondta a plébános, így azt a tudást is, amit átadna a diákságnak. 

- A gördeszkázás megnyit egy utat Isten felé, mert minden, ami szép, Istentől van: az igazán szép dolog pedig odaemeli az ember lelkét hozzá. Amikor begyorsítok, majd hirtelen keresztbe fordulok a deszkával és nem esek el, akkor azt mondom: Mennyei Atyám, köszönöm, hogy ilyen jó egyensúlyérzéket adtál az embernek! Mert ezt a csodálatos dolgot is neki köszönhetjük.

Bár évente már csak egyszer veszi elő a deszkát, fotósunk kamerája elé mégis odaállt, s mutatott pár mozdulatot. Közben a rédicsi falu apraja-nagyja megállt mellette, érdeklődött és sokszor nem hitt a szemének. Vagy pedig az ifjú generáció jelentkezett tanfolyamra a plébános úrnál, aki köszönetet mondott a videón vele együtt szereplő fiataloknak és a sok hozzászólónak is, újságunk olvasóit pedig arra kérte, imádkozzanak érte, mert az imádságnak nagy ereje van. Akkor is, ha közben nem deszkán áll az ember...


Videó-üzenetek
"Nálunk miért nem ilyen a pap?" "Szeretem, ha az embernek van egyénisége és nem adja fel a munkájáért (sem). Minden elismerésem." "Én is ismerek modern papokat, de ez túlszárnyal mindent." - Csak néhány azokból a pozitív hozzászólásokból, amit a plébánosnak címeztek a videó nézői.
 

 

Bero•  2010. június 17. 18:27

Hazai Torrent Razzia volt tegnap - Ncore, stb.

Egyes nem hivatalos információk szerint hazánk egyik legnagyobb szerverlefoglalása zajlott le délután. Akár 60-100 gépet is érinthetett az akció, bár hitelesen megerősített adatok nincsenek.

Első ránézésre ezúttal a razzia kifejezetten a hazai torrentvilágot érintette, s a legnagyobbnak mondott hazai oldal, az nCore mellett több kisebb tracker is elérhetetlenné vált. Információink szerint a hatóságok nem magukra a tracker oldalakra vadásztak, hanem az úgynevezett seed-szerverek voltak a célpontban. A seed-szerverek olyan gépek, amelyek lehetővé teszik, a  fájlcserélők felhasználói ne saját otthoni számítógépükön keresztül osszanak meg fájlokat, hanem egy webes kliensen keresztül érnek el egy távoli szerveren lévő Bittorrent-klienst, ami elvégzi helyettük a "piszkos munkát".

 

bővebben itt:

 

http://www.hwsw.hu/hirek/44765/torrent-bittorent-szerver-lefoglalas-ncore-asva-info-warez.html

 

Bero•  2010. június 4. 17:31

Vesszen Trianon! - 90 éve történt

Ajánlom figyelmetekbe az alábbi videót:

 

http://www.youtube.com/watch?v=gax39MSAxnQ&feature=player_embedded#!

 

 1920. június 4-én, délelőtt tíz óra: Budapesten és országszerte "megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós, őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma (...) írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert, és béklyókat raktak dolgos két kezükre. És a világ urai ma azt hiszik, hogy befejezték művüket, hogy kifosztva, kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell ránk borítaniuk szemfedőnek. (...) A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott." A közlekedés tíz percre leállt, bezárták az üzleteket és az iskolákat. Az ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult. Temetés volt ez, valóban: egy hatalmas, gyönyörű ország, és egy éppen magára eszmélő, büszke nemzet temetése. Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter ezen a napon, 16 óra 30 perckor, a versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírta a magyarságra kényszerített békeszerződést.
(Megjegyzések: A diktátum aláírására az előzetes hírek szerint tíz órakor került volna sor, ezért, amint a fenti híradásból is kiderül, akkorra időzítve tartották az országos gyászmegmozdulásokat. Valójában a délutáni időpont a helyes, de mivel akkoriban még nem álltak rendelkezésre olyan tájékoztató eszközök, mint a rádió és a televízió, a lakosságot már nem lehetett értesíteni a változásról. A két, politikai értelemben jelentéktelen magyar aláíró személye szimbolizálta, hogy Magyarország csak a kényszer hatására írja alá a szerződést, de valójában nem fogadja el azt. Megjegyzendő még, hogy az aláírásra a közhiedelemmel ellentétben nem a Kis-Trianon, hanem a ceremóniához elegendően nagy méretű Nagy-Trianon palotában került sor, amint az a korabeli filmfelvételünkön is látható.)

A megdöbbenés és a tiltakozás nem volt ok nélküli. A történelem soha nem látott még ilyen "békét", amire inkább a "kivégzés és hullarablás" kifejezés lenne a találó.