A harmadik ajtó után

Berivan•  2017. július 17. 07:27

Itt vagyok újra a kórházban, rosszat érzek
Fejemben gondolatok. Ne halj még meg kérlek!
Ajtó, után ajtó, és a megszokott beteg arcok
Életek, sorsok, befejezetlen harcok.

Hosszú folyosókon át, érzem a halál illatát
Látom a nagynéném vezető csillagát
Senki nincs a folyosón, csak a huzat
Mélyen őrzi a hallgatásukat

Fekszel a fehér párnák közt, álomba merültél
Az angyalaiddal messze repültél
Nézem az arcod, álmodsz még vajon?
Nem tudom látlak -e újra, lesz rá alkalom?

Simogatom arcod, fésülöm a hajad
Miközben a szívem majdnem megszakad
Gyermekkoromban te fésültél engem
Ugye emlékszel még erre szentem?

Beszélek hozzád, és te kinyitod a szemed
Csak nézel a távolba, nézed a mennyezetet
Már nem beszélsz, talán meg sem ismersz engem
Nagyon fáj, de el kell most mennem

Elfog a félelem, lépteim gyorsulnak
Könnyeim arcomon végigcsordulnak
Harmadik ajtó, második ajtó, első ajtó
A halál árnyékában az ítélet-végrehajtó

Szeghalom, 2017.06.30.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Berivan2017. július 19. 21:02

@Secret32: Köszönöm az együttérzésed. Három hónapig jártam a nagynénémhez a kórházba, akihez lelkileg nagyon közel álltam. Tudtam, hogy bekövetkezik az ami "visszafordíthatatlan". A halálra sajnos nem lehet felkészülni. Úgy tanították velünk annak idején, hogy a halál az élet része. Sajnos én most nem így gondolom.

Berivan2017. július 19. 20:57

@petruchio: Sajnos megéreztem hogy utoljára látom, sietve távoztam a kórházból. Csak a kilincseket számoltam, és a lelkem mélyén reménykedtem. Három nap múlva jött a hír, hogy megpihent.....

Secret322017. július 17. 18:20

Kedves Berivan...., én is nagyon sokszor tehetetlen ültem félelemmel a kórházi folyosók sokaságában, hol mégis egyedül voltam. Ültem jó apám, s drága anyám mellett, tehetetlenül, a szív, a hit reményével, az értelem borzalmával. Én is elindultam önkívületben ágyuk mellől... ez leírhatatlan, mit érez akkor az ember . S mennyire egyedül van...megszűnik a világ. Együtt érzek veled, neked sok erőt kívánok, s jobbulást szerettednek...ő az édesanyád....kit e vers is bizonyítja, mindennél jobban szeretsz.

petruchio2017. július 17. 09:19

Jobbulást kívánok....és csak a "Hetedik ajtót" kerüld el ...(Bartók)