Bereai blogja
VéleményÉrted is amit olvasol? Mit tehetsz?
Érted is amit olvasol? - Mit tehetsz?
„Boldogok akik éheznek és szomjaznak az igazságra”
(Máté 5:6)
A Cselekedetek könyvének 8. részében van egy történet, amikor Fülöp a Gázában vezető úton találkozik egy Etióp férfivel, aki Ésaiás könyvtekercsét olvassa. Fülöp szájából hangzik el a címbeli kérdés: Érted is amit olvasol? (Cselekedetek 8:30) Az Etióp férfi alázatosan megvallja, hogy nem érti vajon önmagáról beszél a próféta, vagy valaki másról? És valljuk be, mi akik a Szentírást olvassuk, lehetünk hasonlóan. Mit lehet tenni ilyenkor? Érdemes megvizsgálni legelőször is a szövegkörnyezetét a nehezen értelmezhető írásszövegnek. Általában ez segíteni szokott a helyes értelmezésben, és célba érünk. Lássunk példákat erre és az ellenkezőjére is.
Amikor azt mondják!
Pálnak, a Tesszalonikabeliekhez írt első levele 5. rész 3-ban van egy elgondolkodtató mondat. Idézem: „Mert amikor ezt mondják: „Békesség és biztonság“, akkor hirtelen veszedelem tör rájuk”. Az olvasóban biztos, hogy felmerül a kérdés: Kik mondják ezt? És kikre tör rá a veszedelem? E kérdésekre, van egy "népszerű magyarázat", ami kijelenti: „Ebben a szövegkörnyezetben „Jehova napja” arra az időszakra utal, mely a hamis vallás elpusztításával fog elkezdődni, és Armageddon háborújában éri el a tetőpontját. Ám közvetlenül Jehova napjának kezdete előtt a világ vezetői ezt fogják mondani: „Béke és biztonság!” ” Amennyiben mi is azok közé tartozunk, akik „éhezik és szomjazzák az igazságot”, akkor ki fogjuk jelenteni: „Ez egyszerűen így nem igaz!” Miért ez a szigorú álláspont? Nézzük az indoklás részleteit: A szövegkörnyezetet vizsgáljuk meg! És kezdjük el olvasni az 1Tesszalonika 4:13-tól végig. E részben, a 16. versben azt mondja Pál, „maga az Úr fog leszállni a Mennyből!” ugyanis az Úr Jézus Krisztus visszatérését várják, hogy elvigye őket magával. Tehát, itt sincsen semmilyen utalás, hogy bármi is „a hamis vallás elpusztításával fog elkezdődni”! De nézzük az 1Tesszalonika 5. részét tovább. Végigolvasva a 28. versig (a vége) egyetlen szó, de még csak halovány utalás sincs sem a hamis vallásról, sem annak pusztulásáról! Ehelyett az éberségre, józanságra, és szeretetre buzdítja keresztény társait Pál apostol! Ahogy a 8. vers is rámutat: „Mi azonban, akik a nappalhoz tartozunk, legyünk józanok és elővigyázatosak! Vegyük fel hát magunkra a hit és az isteni szeretet mellpáncélját! ”
És még egy dolog amiről nem ír a megvizsgált rész, vagyis az 1Tesszalonika 4:13-5:28-ig terjedő szövegrész! Ez teljességgel a következő: „a világ vezetői ezt fogják mondani: „Béke és biztonság!”” Valóban így lesz ez? És erre a Szentírás ezen részéből jöttek rá? Semmiképp! Miért mondhatjuk ezt?
Legmegbízhatóbb érvként nézzük meg mit mond a Biblia: „amikor ezt mondják: „Békesség és biztonság“” Igen! Bizony, egyetlen szóval sem utal rá, hogy ki mondja ezt! És a rendelkezésre álló 5 fordítás közül egyik sem mond mást, csak annyit: „amikor azt mondják”. Mi ebből a tanulság? Még ha egy magyarázat népszerű is, akkor is fogadjuk meg a Példabeszédek tanácsát: „Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.” (Péld. 14:15) Ezáltal ne hagyjuk félrevezetni magunkat. Ugyanis a „szövegkörnyezet” sem arra nem utal, hogy itt „Jehova napjáról” van szó, mert az Úr Jézus Krisztus megérkezését várják. Sem arról nincs szó, hogy bármi is a hamis vallás elpusztításával kezdődne! Sem arról nincsen szó, hogy a „a világ vezetői ezt fogják mondani: „Béke és biztonság!””
Mi tehetünk? A helyes út!
Miután megvizsgáltuk alaposan a szövegkörnyezetet, megláttuk, hogy sem azt nem tudjuk innen kiolvasni, hogy kik mondják a béke biztonságot, sem azt hogy pontosan kire jön a pusztulás. E rész olvasásakor egyet kell értsünk azzal amit Fülöpnek mondott az Etióp férfi: „Hogyan érthetném, ha valaki meg nem magyarázza?” És mi lehet a legjobb „magyarázat”? Mint mindig, hogyha a Szentírást olvassuk, és egy olyan részhez érünk ami szintén ezekről az eseményekről beszél. Ez csak egy példa volt, amikor nem értjük mit olvasunk, és bár "valaki" igyekszik megmagyarázni, ámde egyből kiderül, hogy az egy hamis érvelés, amelyet a Biblia nem támogat! Nem marad más mint imádkozni Isten szent szelleméért, ami rávezet, és várni!
Más példák, és a szövegkörnyezet vizsgálata.
Az előbbi példa tipikus eset arra amit Péter ír a Pál által írt levelekről: „A leveleiben akadnak nehezen érthető részek, amelyeket egyes tudatlan és bizonytalan emberek félremagyaráznak és kiforgatnak. De nemcsak Pál leveleit, hanem az Írások egyéb részeit is kiforgatják eredeti értelmükből, és ezzel a saját pusztulásukat okozzák.” (2Péter 3:16) Ámde mi az igazságot éhezzük és szomjazzuk ezért kerüljük őket! Ezért nézzünk további példákat arra, hogyan juthatunk el a megértésre, az igazságra!
Több esetben is olvastam már arról, hogy vannak akik Armageddont "beleolvassák" Máté, Márk, Lukács, a 3 evangélium író feljegyzésébe, amit Jézus prófétai szavairól írt le. Mivel a Károli fordítás, és néhány más fordítás is a Máté 24:3 -ban ezt írja: „ micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?” Ezért a legtöbben ezt Armageddon-nal kötik össze. Így azt lehet mondani, ez a következő meg nem értett írásszöveg aminél fontos a szövegkörnyezet. Nézzük most a Máté 24. részét átfogóan, vagyis a szövegkörnyezetet. És amiről már volt szó, nézzünk egy olyan Bibliai rész is, ami hasonló leírást ad az idézet megértéséhez. Idézném Jézus szavait Lukácstól: „Eljön az idő, amikor mindabból, amit most csodáltok, kő kövön nem marad! Bizony, porig fogják rombolni az egészet!” A tanítványok megkérdezték: „Mester, mikor fog ez megtörténni? Milyen jel fogja mutatni, hogy mindezeknek be kell teljesülniük?” (Lukács 21:6-7) Ebből az idézetből, és szövegkörnyezetéből kiderül, hogy Jeruzsálemről, és annak templomáról volt szó tulajdonképpen. És Lukács semmiféle világvégéről nem beszél! Ámde ha megvizsgáljuk a Márk szerinti beszámolót, abban sincs sem Armageddonról, sem a "világ végéről" szó. Az igaz, hogy mindhárom beszámoló megemlíti a háborúkat, ugyanakkor azt is „ez itt még nem a vég”, vagy hogy „mindezeknek meg kell lenniük” és akkor jön el a vég. De minek a vége? Egyetlen szó nincs arról, hogy a háborúknak mi lesz a befejezése, vagy következménye! Sem arról nem ír, hogy a végén békét kötnének, sem arról, hogy egy világ elpusztulna a háborúk miatt. Érdemes ezeket átgondolni! Emellett beszél egy nagy nyomorúságról is, ámde itt is elmarad a következmények leírása és ezáltal sem pusztul el a világ! Azzal biztat Jézus, hogy „a választottakért megrövidíttetnek a napok” máskülönben nem maradna életben egyetlen ember sem. És mit jelent a vég? Ugyan a világ teljes pusztulásáról nem szól Jézus, ám a fő motívum a „választottak begyűjtése” és "elvitele". Emellett az első századi beteljesüléskor, amit a történelem már bizonyított, lezárult az addigi imádati rendszer. Ezért azt lehet, mondani: ekkor volt a "rendszer befejezése". A második, "végső" beteljesedéskor is várható egy "imádati rendszer befejezése". Ám gondolkodjunk itt el, adjunk egy kis időt az elmélkedésre magunknak! Az első századi minta alapján gondolhatunk-e arra, hogy ma másképpen fog beteljesedni a szó szerinti jövedölése Jézusnak? Mire gondolok? Jézus csak a Jeruzsálemi templomról mondta, hogy „nem marad itt kő kövön, amit le nem rombolnának”. Nem beszélt arról, hogy Róma vallási rendszere megszűnik ugyanabban az időben, vagy hogy Görögország vallási élete megváltozik. Beszélt erről Jézus? Nem. Ezért bölcs dolog az, hogyha Jézus jövendölésébe nem olvasunk bele olyat ami nincsen benne! Miről lenne szó? Jeruzsálem pusztulását ne vonatkoztassuk el más vallásokra! Semmiképpen, hiszen van belőlük bőven, ám a Bibliai csak néhány ókori nép imádatát említi mint kerülendő példákat! Ám ez Jézus idejében és az apostoli levelekben sem jelenik meg. És... Ugyan Jézus szavai rámutatnak Jeruzsálem pusztulására, ami be is következett i.sz. 70-ben, és ha a végső beteljesedéskor erre újra sor kerülne, akkor az csakis a mai megfelelője lehet Jeruzsálemnek! Botorság lenne a „Jeruzsálem” szót kiterjeszteni az összes vallásra e világban.
Összegzésként: Hogyan érthetjük meg jól amit olvasunk? Hogyha megvizsgáljuk a szövegkörnyezetet. Igaz, vannak példák amikor ez nem visz célba, de ha van más helyeken "párhuzamos" beszámoló, vagy olyan rész ami ugyanarról a gondolatról ír, de bővebben, az sikerre vihet az értelmezésben. Más eset nem lehetséges, ezért jó megfogadni a Pál által leírt tanácsot: „Tanuljátok meg, mit jelent ez: „Ne menj túl azon, amit az Írás mond!”” (1Kor. 4:6) Mert találhatunk "más forrásból" való bármilyen "népszerű" magyarázatot ez csak félre vinne! És fogadjuk meg a Prédikátor 7:16 szavait: „Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?”
( Megpróbáltam felvázolni néhány dolgot a helyes értelmezésre, ha valaki más jobb utat talált, járjon azon, ha úgy tetszik neki )