Bereai blogja

Rémülten gondolsz Armageddonra? Miért tennél így?

„Térjetek meg... gonosz utaitokról! Miért halnátok meg...?”

(Ezékiel 33:11 HUNB)

Mit tudnak az emberek Armageddonról?

    Van aki a 3. világháborúra gondol ha az Armageddon szót hallja. Ezt az atomhatalmak vívják meg, az elképzeléseik szerint, ezért aligha maradhatna túlélő e földön. Van aki szerint a földbolygó valamilyen aszteroidával ütközik, és óriási szökőár és egyéb csapások miatt kihal a földről az élet. Mások pedig a Bibliára hivatkozva úgy értelmezik, hogy maga Isten vet véget a földi életnek. Mit mond erről a Biblia? „Ezután ismét láttam: egy-egy gonosz szellem jött ki a Sárkány, a Szörnyeteg és a Hamis próféta szájából. Ezek a gonosz szellemek békákhoz hasonlítottak, és csodatévő hatalmuk volt. A Föld összes királyához elmentek, hogy összegyűjtsék őket a Mindenható Isten nagy Napjának csatájára.” (Jelenések 16:13-14 EFO) Ez csupán három nézőpont, de melyik lehet az, ami az igazság? És vajon félni kell Armageddontól? Ugyanis az olvasó azt mondhatja, hogy: Jó, jó az itt emellett három verzió különböző, no, de mégiscsak az van, hogy kipusztul az élet a földről, nem igaz? A jó hír az, hogy nem ennyire drámai a helyzet! Ugyan sok érv szól a pusztítás, vagy pusztulás mellett, ámde van néhány olyan esemény amely józanságra int! És azt bizonyítja, hogy a Teremtő (Jehova /Jahve) elhatározása nem az élet elpusztítása. Aki szeretné megtudni mi a helyzet Armageddonnal, az olvasson tovább.

Az ókorban történtek útba igazítanak minket!

 Segít a dolgokat, tisztábban látni, ha Ezékiel idejére gondolunk, amikor a következőképp szólt Jehova hozzá: „Mondjad nékik: Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában, hanem hogy a hitetlen megtérjen útjáról és éljen. Térjetek meg, térjetek meg gonosz útaitokról! hiszen miért halnátok meg, oh Izráel háza!?” (Ezékiel 33:11 HUNK) Nézzük meg egy kicsit részleteiben, hogy mi olvasunk! Mit mond Jehova? Hogy „nem gyönyörködöm a hitetlen halálában”. Bár ahogyan azt Mózesnél leíratta: „nem hagyja a bűnöst büntetlenül” (2Mózes 34:7 HUNK) mégis ő azi „A ki irgalmas marad ezeríziglen”! Mit szeretne még inkább? Hanem „hogy a hitetlen megtérjen útjáról és éljen”. Mert Jehova az „élet forrása” (Zsoltárok 36:10) ezért ő az aki „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16 HUNB) Ezért is mondja az Írás, hogy „az Isten szeretet” (1János 4:8) és nem „ítélkezés” vagy pusztítás! Sőt, ő az „irgalom atyja” (2Kor. 1:3 HUNB) Éppen ezért Nagyon szemléletes az ami az ókorban történt Ábrahám és Jehova között! Ez minta lehet a jövőre is, és „a mi tanulságunkra” írattak le (Róma 15:4 HUNB) Ez az ami történt Szodoma és Gomorra elpusztulása előtt! Nézzük is meg a történetet.

Hogyan is volt? „Ábrahám alkuja”

Az egészet olvassunk el a Szentírásból. Nézzük mit ír le az 1Mózes 18:20-33:

• Akkor az Örökkévaló Ábrahámhoz fordult: „Sodoma és Gomora bűne már az égre kiált. Áldozataik hozzám kiáltanak segítségért. Lemegyek hát oda, hogy magam is lássam, valóban olyan gonosz dolgokat tesznek-e, ahogy áldozataik panaszolják, vagy nem.” A másik két férfi továbbment Sodoma felé, az Örökkévaló azonban még ott maradt Ábrahám előtt. Akkor Ábrahám közelebb lépett az Örökkévalóhoz, és megkérdezte: „Valóban el akarod pusztítani az ártatlan embereket is Sodomában a gonoszokkal együtt? Ha van ötven igaz a városban, akkor is mindenestül elpusztítod egész Sodomát? Nem kíméled meg a várost az ötven igaz kedvéért? Nem, ezt el sem tudom képzelni! Lehetetlen, hogy ugyanúgy megöld az igazakat, mint a gonoszokat! Bizonyára különbséget teszel az ártatlan és a bűnös között! Az egész föld Bírája nem hozhat igazságtalan ítéletet!” Az Örökkévaló így válaszolt: „Rendben van! Ha találok ötven igaz embert Sodomában, az ő kedvükért megkímélem az egész várost.” Ábrahám folytatta: „Kérlek, Uram, hadd szóljak még egyszer, noha csak por és hamu vagyok! Lehet, hogy nincs ötven igaz, csak negyvenöt — képes lennél elpusztítani az egész várost a hiányzó öt miatt?” Az Örökkévaló válaszolt: „Ha találok ott negyvenöt igazat, megkímélem a várost.” „De ha csak negyvenet találsz?” — kérdezte Ábrahám. „Ha negyvenet találok, akkor is megkímélem” — felelte az Örökkévaló. „Ne haragudj meg rám Uram, ha még ezek után is szólok! Lehet, hogy csak harmincan vannak” — folytatta Ábrahám. „Nem fogom elpusztítani a várost, ha találok harmincat” — válaszolt az Örökkévaló. Ábrahám így folytatta: „Kérlek, Uram, hadd szóljak még egyszer! Lehet, hogy csak húsz igaz ember van a városban.” „Ha csak húszat találok, akkor is megkímélem” — felelte az Örökkévaló. „Ne haragudj meg rám Uram, hogy még egyszer szólni merészelek! Lehet, hogy csak tíz igazat találsz ott” — mondta Ábrahám. „Ha legalább tízet találok, akkor sem pusztítom el” — felelte az Örökkévaló. Miután az Örökkévaló befejezte a beszélgetést Ábrahámmal, továbbment, Ábrahám pedig hazatért.

Ezek a szavak önmagukért beszélnek! Jól látható benne Jehova irgalma, és végtelen türelme, amikor is nem igazította helyre Ábrahámot, hogy ne alkudozzon vele, mert ő az aki igazán tudja, hogy mi lesz. Ötven embernél kezdődött az alku, és lassan lementek 10 emberre, és ekkor is azt mondta Isten: „Ha legalább tízet találok, akkor sem pusztítom el” Ám tudjuk, hogy még 10 igaz embert sem lehetett találni a városban. Kivéve Lótot ás családját! És mi történt ekkor? A történetet sokan ismerik. (1Mózes 19:12-22) Mi volt a lényege a történet „befejezésének”? Ábrahám előbb idézett szavai rámutatnak: „Lehetetlen, hogy ugyanúgy megöld az igazakat, mint a gonoszokat! Bizonyára különbséget teszel az ártatlan és a bűnös között! Az egész föld Bírája nem hozhat igazságtalan ítéletet!”” És így is lett, mert „különbség lett téve az ártatlan és a bűnös között”! Ahogy várható ez Armageddon esetében is. Pontosabban előtte! Hogyan?

Jézus szavai rámutatnak! Mit tudhatunk meg belőle?

 A Máté 25:31-32 -ben ezt olvassuk: „Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.” És mi ennek az értelme? Amit Ábrahám mondott: „Lehetetlen, hogy ugyanúgy megöld az igazakat, mint a gonoszokat! Bizonyára különbséget teszel az ártatlan és a bűnös között! Az egész föld Bírája nem hozhat igazságtalan ítéletet!”” Éppen ezért a következő fog történni: „A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.” „Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot.” (Máté 25:33-34) És mi lesz a „kecskékkel”? „Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak elkészített örök tűzre” (Máté 25:41) Természetesen az egész történet végigolvasása elvezet a jobb megértéshez. Itt Máté 25:31-46. Röviden gondoljuk át újra a történteket, mi lesz? „„Az Emberfia eljön... odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.” És ennek eredményeként egy nagy sokaság megmenekül a „nagy nyomorúságból”! „Ezek után láttam: íme, nagy sokaság volt ott, amelyet megszámlálni senki sem tudott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből; a trónus előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak” (Jelenések 7:9) Vagyis Armageddon túlélői lesznek!  Igen, ők azok, „akik a nagy nyomorúságból jöttek” (Jelenések 7:14) Kijöttek, mintegy bizonyítékként, hogy nem szükséges mindenkinek félnie Armageddontól! Nem, mert lehetnek és lesznek is túlélői szép számmal!

Zárszó: Viszont, amint láttuk, és láthatjuk a Biblia többi részéből, sehol sem mondja azt az Írás, hogy kizárólag egy gyülekezet menekül meg! Sehol sem említ olyat a Biblia, hogy Jehova Tanúi akik kizárólag megmenekülnek! Jézus a Máté 25:31-46 -ban pontosan elmondta, hogy mi fog történni! És pontosan rámutatott, kik lesznek szétválasztva, vagyis „kiválogatva”. Mert mi az „alap” amiből ki lesznek választva, és ezért kik azok? Ahogy olvassuk Jézus: „eléje gyűjtik a nemzeteket mind” (Máté 25:32 Csia), pontosan úgy, ahogy a Jelenések 7:9-ben is olvassuk: „egy nagy tömeg, melyet senki meg nem számlálhatott. Minden nemzetségből jöttek, s törzsekből, népekből, nyelvekből”, ők azok akik megmenekülnek a „nagy nyomorúságból”, és túlélik Armageddont! Ezért ők azok akiknek eszükbe sem jut a címbeli kérdés: Rémülten gondolsz Armageddonra? És a válaszuk a határozott nem!

*******

Aki pedig másként gondolja... Tegye azt! Szíve joga! Ám önmagát vezeti félre!

😍

Hogyan prófétálnak a mai próféták, és milyen sikereik lehetnek?

„semmit sem cselekszik... az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak” (Ámos 3:7)

    Ma, csak egyetlen szervezete van a földön Jehovának. Ezt vallja „Jehova népe” a „Szervezet” könyvben, és az „Ézsaiás próféciája I.-es kötetében”, egy „1999-es Királyság Szolgálatunk”-ban, legvégül s sorban az „Őrtorony 1987 augusztusi” számában. Így e négy jelképes tanú által már egyértelmű számunkra, hogy melyik egyházban, vagyis gyülekezetben várható, hogy Jehova feltárja a „titkát az ő szolgáinak” a prófétáknak, akik hirdetik is ezt. És mindezt az Ámos 3:7 figyelembevételével teszi meg a 2000 szeptember 1.-i Őrtorony. Amely a következő felvillanyozó kijelentést teszi: „Ne feledjük, Jehova dönti el, mikor és hogyan tárja fel a „titkát” (Ámosz 3:7).” Nos! Azért, hogy ezt ne feledjük idéznék egy részt:

• 7 Ahogy sorra teljesednek a bibliai próféciák, egyre világosabban megértjük a Szentírást. Néha mégis úgy gondolhatjuk, hogy egy bizonyos gondolat tisztázása már régen esedékes lenne. Készek vagyunk várni, ha nem kapjuk meg ezt a magyarázatot akkor, amikor számítunk rá? Emlékezz rá, Jehova úgy látta jónak, hogy „a Krisztus szent titkát” apránként, mintegy 4000 éves időszak alatt tárja fel (Efézus 3:3–6). Akkor lehet egyáltalán bármi okunk a türelmetlenségre? Vajon kételkedünk benne, hogy kineveztek egy „hű és értelmes rabszolgát”, hogy megadja Jehova népének ’eledelét a kellő időben’? (Máté 24:45). Miért fosztanánk meg magunkat az isteni örömtől amiatt, hogy nem értünk mindent teljesen? Ne feledjük, Jehova dönti el, mikor és hogyan tárja fel a „titkát” (Ámosz 3:7).

Elöljáróban annyit nézzünk meg, hogy amint a bekezdés az elején mondja:„Ahogy sorra teljesednek a bibliai próféciák, egyre világosabban megértjük a Szentírást” ez aggodalomra ad okot! Miért? Ugyanis, ha már csak a beteljesedésükkor értjük meg a próféciákat, akkor már késő lesz! Nem? Gondoljunk csak bele, ha nem sejthető előre a veszély, akkor hogyan lehet felkészülni rá? Erre vannak a próféciák, amelyek mint „előrejelzések” szolgálnak. Egy hétköznapi példával élve, ha nem tudom előre az időjárás jelentésből, hogy aznap szakadó eső lesz, akkor nem viszek esernyőt és bőrig ázok. Vagy egy másik szempont: ha nem tudom biztosra, hogy teljesedik az „időjárás” előrejelzés, úgy mondom „prófétálás”, akkor esély van rá, hogy nem is készülök fel a bekövetkezésre! A továbbiakban nézünk is erre példát.

Nézzünk egy további gondolatot a bekezdésből: „Készek vagyunk várni...?” És, hogy miért lényeges ez a kérdés, azt jól mutatja ez az írás amely rámutat, hogy a végtelenségig nem tarthat egy „időszak”, mert annak „kezdete” és „vége” is van! Méghozzá ezek az „emberi élet hosszával” vannak kapcsolatban! Tehát jó átgondolni a mondat további részét: „ha nem kapjuk meg ezt a magyarázatot akkor, amikor számítunk rá”. A nagy kérdés, hogy mikor kapjuk meg? Még időben? És ez a „magyarázat” pontos és aktuális lesz? Bár e bekezdés felkészíti az olvasót, hogy akár hosszú hosszú várakozási időszak is megeshet: „Emlékezz rá, Jehova úgy látta jónak, hogy „a Krisztus szent titkát” apránként, mintegy 4000 éves időszak alatt tárja fel”. Hogyan értsük ezt? Talán ezek szerint most is csúszhat akár 100 - 200 évet az „értelmezés”? És bizony tetszik e „vigasztaló” mondat is „Akkor lehet egyáltalán bármi okunk a türelmetlenségre?” Jelzem, nekem mosolyt csalt az arcomra e gondolat 😃

És nézzük meg ezt az idézetet, még más szempontokból is: „ Jehova úgy látta jónak, hogy „a Krisztus szent titkát” apránként, mintegy 4000 éves időszak alatt tárja fel”. Legyen az első szempont a matematika! Eléggé kétséges számomra a „végeredmény” helyessége! Miért is? Ugyanis még ha összeadok és kivonok is, semmiképp sem jön ki számomra ez a „4000 év”! Hogyan számoltam. A Bibliát i.e. 1513-ban kezdte el Mózes írni, és a befejezést János apostolnak tulajdonítják, ami i.sz. 98-ban volt. Hívjuk segítségül a matematikát. 1513+98=1611. Nekem ennyi jött ki. Az igaz, hogy az Ádámnak tett isteni kijelentés (1Mózes 3:15 EFO) volt a legelső prófécia, amit Ádám hallhatott, ám a „feltárás” csak jóval később „Mózes idejében” kezdődött el. És úgy vélem bölcs dolog lenne i.e. 1513-tól indulni, amikor is a Szentírás lejegyzése megkezdődött. Ám ez egy mellékes körülménynek is mondható. Van azonban egy másik érdekesség amelyre sokan szeretnek hivatkozni, és e mondat része is. Mire gondolok. Röviden újra idézném a mondat ide vonatkozó részét: „Jehova úgy látta jónak, hogy... apránként... tárja fel”. Igen ez az amire hivatkoznak sokan, mondván: „Jehova fokozatosan tárja fel az igazságot!” és ez így igaz! De, csak félig! És melyik ez a fele? Amit már számítottunk is, ez az (1513+98=)1611 éves időszak. Igen. És nézzünk erre egy példát is, ám előtte néhány kérdés. Jézus apostolai a szent szellem által ihletettek voltak? Bizonyítottan igen (2Péter 1:21 EFO)! Péter tanúsága szerint ezért azok is ide tartoznak, akik a Szentírás első században „keletkezett” részét leírták. A következő kérdés: Pál, Péter, Márk, Máté, Lukács érthették mi fogja elindítani Armageddont? A határozott válasz, nem! És miért nem? Ugyanis ők még nem olvashatták a Jelenések könyve (ma) 16 rész 16-os versét. Ugyanis az ő életidejükben még nem lett kinyilatkoztatva és lejegyezve ez a része a Szentírásnak! Így erről az időszakról elmondható volt, hogy „Jehova úgy látta jónak, hogy... apránként... tárja fel”. És aki esetleg kétségbe vonná e logikai következtetést, az gondolkodjon el azon, hogy vajon Márk tudhatott-e a „Nagy Parázna” (Jel. 17:1) kilétéről? Elgondolkodtató kérdés, nem? És erre csak egy helyes válasz van! 😃 Ám szeretném elvágni az „alkalomlesők” útját is. Miért, vagy mivel? Ugyanis ők biztos megragadnák az alkalmat, hogy azt mondják: „Na ugye, hogy „Jehova apránként... tárja fel”?!! Látszólag ez egy jó érv, és mellette csak féligazság! Miért! Az igaz, ugyan hogy a Jelenések könyvének leírásakor még nem érthette senki, hogy pontosan ki ez a „Nagy Parázna”mert akkor még nem is létezett! Tehát, itt nem a helyes értelmezés miatt volt szükséges a várakozásra, hanem a beteljesedés miatt! Nézzünk meg egy hasonló esetet itt: Lukács 3:15. Amint látható, Jézus megjelenésekor tudták meg csak, hogy kit vártak. Láthatóan nem a helyes értelmezés miatt volt szükség itt is a várakozásra!

Mindezek után nem szükséges bátorság annak kijelentésére, hogy amikor már a birtokunkban van a teljes Biblia, akkor már csak annak tanulmányozása, és Jehova szent szellemének a segítsége (János 16:13) szükséges annak megértésére! És ehhez nem szükséges, hogy egy vagy akár több évtized is elteljen! További információról itt olvashatunk. Viszont egy dolgot fontos átgondolni, hogy nem ugyanazt jelenti a megértés, és a prófétálás! Ez utóbbi különösen nehézkes, és főképp sikertelen Jehova szelleme nélkül! Miért? Nézzük meg.

Prófétálás Jehova szelleme által, vagy nélküle?

Folytatásként még egy fontos idézet a bekezdésből: „Vajon kételkedünk benne, hogy kineveztek egy „hű és értelmes rabszolgát”, hogy megadja Jehova népének ’eledelét a kellő időben’? (Máté 24:45).” No, de ez az igazi meglepetés! És azon gondolkodom, hogy ez most kérdés volt? Vagy a „rabszolga” így kívánja megerősíteni a pozícióját? Megerősíteni az abban való bizalmaz, hogy őt Jézus nevezte ki? Aki keresi a választ, annak ez az írás segíthet, és „megerősítésként” e másik írás is jó. Komoly kérdés, és elgondolkodtató dolgok, ám nem minden olyan egyszerű, ahogyan ez az írás is vázolja a dolgokat. No, de azért erős bizalommal tekinthetünk a cikk további mondanivalójára, ugyanis kijelenti: „Miért fosztanánk meg magunkat az isteni örömtől amiatt, hogy nem értünk mindent teljesen?” Igen, és a következő mondattal teljesen egyetérthetünk: „Ne feledjük, Jehova dönti el, mikor és hogyan tárja fel a „titkát” (Ámosz 3:7).” Ám hogyha a hivatkozott írásszövegen (Ámosz 3:7) elmélkedünk, akkor felvetődik bennünk legalább egy kérdés! Mi ez a kérdés? Mivel e „rabszolga”, és így a „vezetőtestület” őszintén kijelentett magáról, hogy a „rabszolga sohasem volt ihletett”, akkor felmerül a „nagy kérdés”! Mi ez? Mivel a „rabszolga” nem ihletett, akkor Jehova hogyan nyilatkoztatná ki neki a titkát? És ez a „kinyilatkoztatás” mennyiben járna sikerrel? Úgy érzem ezek nagyon magvas és igen fontos kérdések! Méghozzá amiatt, hogy a Biblia kifejezetten „utasít minket” a következőre: „viszont mindent gondosan vizsgáljatok meg, hogy valóban Istentől származik-e! Ha igen, akkor ahhoz ragaszkodjatok” (1Tesszalonika 5:21 EFO) Hogyan? Hogy „valóban Istentől származik-e”? Lehet-e bármilyen kétely a rabszolgával kapcsolatosan? Nem mondom egyszerűen, hogy: „igen”! Ám a Szentírás rámutat a vizsgálat fontosságára, és nem mint lehetőségre. Tény, hogy sokan valamiféle vakbuzóságtól vezettetve (ami talán a rabszolga szelleme?) mindent igazságként fogadnak el amit olvasnak, vagy hallanak, mert szerintük ez megbízható forrásból jön. Őket leginkább ahhoz a fiatal fúhoz lehetne hasonlítani, aki egy presszóban összeismerkedik egy szemrevaló lánnyal és hosszan udvarol neki, annak ellenére, hogy a barátai lebeszélnék erről. És a tanács ellenére nem néz utána a lány „előéletének”. Nem jó ebbe a hibába esni! Ezért ragaszkodjunk a Bibliában olvasható útmutatáshoz ami az 1Tesszalonika 5:21-ben van leírva!

Valóban Istentől származnak ezek?

Nézzük meg milyen „titkokat” tárt fel Jehova eddig? Amint ezt az „állítólagos szolgái” által megtudhattunk. És milyen sikereik voltak ezeknek a prófétáknak?

146 év csak elég idő a Biblia megértéséhez!

 Az Őrtorony, már 146 éve áll az igazság szolgálatában, és milliók és milliók olvashatták akár rendszeresen is, évtizedeken át. Ehhez nem férhet kétség. És ha már a millióknál tartunk, ~1920 körül Joseph Franklin Rutherford egy nagyszabású előadás sorozat kapcsán azt fejtegette, hogy „Milliók élnek most, akik sohasem fognak meghalni”! Erről egy azonos című füzetet is írt amit a 'kéksorú' címre kattintva (új ablakban) lehet megtekinteni, bár már elkelt az eladásra szánt példány. Gondolom az olvasók között nincsen olyan személy, aki sok olyan embert ismerne, akik Rutherfordnak ezt az előadását végighallgatták, mert akkor az illető személyeknek (hallgatóknak) már 115 éven felüli korban kellene lenniük. Bizony ez egy prófécia volt a sok közül, amit Jehova „modernkori prófétái” mondtak, ismételgettek.

Majd az 1989-es Őrtorony visszarepít minket 1935-be, amikor is egy jelentős prófétálás történt! Mi történt itt? Idézném a lényeges részek vastagon való kiemelésével:

• A megértés ideje 1935. június 1-én szombaton jött el, a példázat juhainak azonosítása tekintetében, hogy azok a nagy sokaság tagjai. Azon a napon, Jehova Tanúinak egy Kongresszusán Washington D. C.-ben 840 személy merítkezett alá, hogy szemléltesse önátadását Jehova Istennek Jézus Krisztus által. Ezek többsége J. F. Rutherford-nak a Jelenések 7:9–17 alapján megtartott előadására történő gyors reagálásként tette meg ezt a lépést. Ők arra vágytak, hogy a nagy sokaság részévé legyenek, amelynek alkalma van mint a Jó Pásztor más juhainak túlélni a közeledő nagy nyomorúságot, és túlélve e rendszer végét bejutni Jézus Krisztus, a Pásztor-Király Millenniumi Uralkodásába. Végezetül pedig, elnyerik az örökké tartó életet a paradicsomi földön (Máté 25:46; Lukács 23:43).

A „Királysághirdetők” könyv beszámol róla, amikor J.F. Rutherford felkérte a földi reménységű hallgatóságot, hogy álljanak fel. Majd kijelentette: „Íme a nagy sokaság!” Ezt drámai csend követte, majd fergeteges taps!

És ahogy a bekezdés is ír a továbbiakról: „840 személy merítkezett alá” és „Ők arra vágytak, hogy a nagy sokaság részévé legyenek” „túlélni a közeledő nagy nyomorúságot, és túlélve e rendszer végét”.

Nézzük csak mi teljesedett itt és mi nem? 1935-ben ugyan ez a 840 keresztelkedő „a nagy sokaság részévé” lett, abban az értelemben, hogy ők nem a „kicsiny nyáj” felkent csoportjában vannak, ám ma már egyikük sem él. Hacsak nem 100 éven felüli kort megért személyről van szó! Még mi nem teljesedett? 1) „túlélni a közeledő nagy nyomorúságot”; 2) „túlélve e rendszer végét”, ugyanis a világrendszer még a régi, vagy a már régóta tartó!

Lehetne még folytatni a sort az 1925-ös földi életre történő feltámadásával, Ábrahámnak, Mózesnek, Jákóbnak, stb. Vagy az 1975 -ös Armageddoni dátummal. És a mára már teljesen világossá vált „soha el nem múló nemzedék” fogalmával is. Ámde nem az a célom, hogy könyvet írjak az „Őrtorony prófétái” beteljesületlen jövendöléseiből!

Összefoglalásként, és tanulságként szerepeljenek itt Jehovának, az Örökkévalónak a szavai amelyet Mózes által leírva olvashatunk napjainkban is az 5Mózes 18:22 -ben:„Ha egy próféta az Örökkévaló nevében mond valamit, de az mégsem teljesedik be, vagy nem bizonyul igaznak, akkor azokat a szavakat nem az Örökkévaló üzente! Azt csak elbizakodottságában mondta az a próféta...” Igen, amint olvastuk voltak próféciák amelyek „mégsem teljesedtek be” mert „nem bizonyult igaznak” és szégyen ide, szégyen oda, de be kell vallani, hogy „csak elbizakodottságában mondta az a próféta”. És fogadjuk meg a Pál apostol által leírtakat, és Bölcs Salamon szavait is! „Ne menj túl azon, amit az Írás mond!”(1Kor 14:6) „Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?”(Prédikátor 7:16 HUNK)

Ez utóbbi idézetet milliók és milliók komolyan vehetnék, mármint azok akik „igaz keresztények” önnön szemükben!

A kiadványokban több tízezer találat van erről, no, de mindenki szembenéz majd Jézussal! (Máté 7:21-23)

Lássuk meg!

😍

Elgondolkodtál már rajta, mit jelent a, 'már csak karnyújtásnyira van'?

„még kevés idő és nincsen gonosz” (Zsoltárok 37:10)

    Kisgyermekek gyakran szokták kérdezni, hogy még hány napot kell aludni? A kérdésük alapja általában egy várakozás, például valamilyen ajándékra, amit nagyon szeretnének megkapni. Mit gondolsz mi történne, ha a szülő csak ígérgetne, hogy még 5 nap, aztán még 3 nap, és újra még 5 nap? Ez a gyermek biztosan elcsüggedne, és már nem is várná az ajándékot. Helyette megrendülne a bizalma abban a szülőben aki folyton csak ígérgette az ajándékot. Isten (Jehova /Jahve) nem ilyen! A Biblia azt írja róla „Isten nem hazudhat, amikor ígér valamit...” (Zsidók 6:18 EFO) És vele kapcsolatban az is igaz, amit Jézus említett „Azokat az időpontokat és időszakokat, amelyeknek kijelölését az Atya saját magának tartotta fenn, nektek nem szükséges ismernetek.” (ApCsel. 1:7 EFO) Pontosan ezért mondta azt Jézus: „Arról a napról és óráról azonban senki sem tudja, mikor jön el, sem az angyalok a Mennyben, sem a Fiú, csak az Atya.” (Máté 24:36 EFO) Mindemellett mi az amit tapasztalhat az aki az Őrtorony Társulat kiadványait olvassa? Milyen kifejezések azok, amelyeket gyakran olvas? Nézzünk meg most egyet ami szinte szállóigévé vált. Melyik ez?

Csak karnyújtásnyira van! Mégis milyen hosszú ez?

 Napjaink eseményei a békétlenség és a zűrzavar demonstrációi! A hírekben tapasztalható ígéreteket hallva az emberekben remény ébred. Viszont vannak olyan események, amilyen a békére való törekvés, aminek az eredménye valahogy nem jön könnyen. Hogyan tekintsen ezekre az ember? Van egy „nép” amely világszerte 240 országban van jelen, és ők eléggé derűlátóak! Ám a kérdés, hogy valóban azok? Mire alapozzák a derűlátásukat? Nézzünk egy idézetet erre ami jól megmutatja az alapokat. Olvassunk bele az Őrtorony egy régebbi számába, amely 1982 augusztus 1-én lett kiadva.

• 12 Tudjuk, hogy a messiási Királyság már nagyon közel, szinte karnyújtásnyira van, mivel 1914-ben már létrejött a mennyben. Láttuk a királyi dicsőségben megérkező Krisztus „jelenlétének” „jelét” ezekben az ’utolsó napokban’ megnyilvánulni a földünkön tomboló események során. Megfigyeltük Isten népének angyali vezetését, irányítását a misszionáriusi buzgalommal végzett prédikáló munkájukban „az egész lakott földön”, amikor betű szerinti embermilliók figyelnek fel a „jó hírre”...

Látszólag e bekezdés nem mond túl sok vigasztaló dolgot, amely a világesemények ellenére derűssé tehetne minket. Ám kiemelnék egy kijelentést a bekezdésből: „Tudjuk, hogy a messiási Királyság már nagyon közel, szinte karnyújtásnyira van, mivel 1914-ben már létrejött a mennyben.” Bontsuk ketté ezt az idézetet. „Tudjuk, hogy a messiási Királyság már nagyon közel, szinte karnyújtásnyira van” Mit is jelent számunkra a „karnyújtásnyira van” kifejezés? Ahogy az idézet is mondja „már nagyon közel” van! Igen, még csak lépni sem kell olyan közel van, elég ha kinyújtom a karom és elérem. Ezt a kijelentést azzal igyekszik megerősíteni, hogy „mivel 1914-ben már létrejött a mennyben” mármint Isten királysága! De, valóban ez egy észszerű várakozás volt? És milyen lehet ez a karnyújtás? Milyen hosszú, vagy milyen távolságra kellene nyúlni? Bizony amit azt illeti 1982 óta már eltelt több mint 43 év! És a cikk címe amiből az idézet származik: „Buzgók az „Úr munkájában””

Nem tudjuk, mert nem tudhatjuk, hogy akik 1982-ben Buzgók voltak az „Úr munkájában”, ők mennyiben őrizték meg ezt a „buzgalmukat”. Ám nézzünk egy másik cikket is e kifejezéssel.

Az ÉBREDJETEK 1996 december 8.-i száma a Szívrohamból való felépülésre váróknak nyújt egy nagyszerű cikket. Ebből egy rövid idézet következik:

• Isten Királysága tökéletes, örökké tartó életet fog hozni az emberiség számára egy paradicsomi földön. Akkor a szívbetegség és minden más betegség örökre meg lesz semmisítve. Az új világ csak karnyújtásnyira van. Valóban az élet legjobb része áll előttünk! (Jób 33:25; Ésaiás 35:5, 6; Jelenések 21:3–5).

Maga a cikk nagyszerű, és vigasztaló a reménység is! Valóban a Biblia azt ígéri amit a kiemelt rész is ír, ámde egy dolog amit mellőz! Mi ez? A következő idézet: „Az új világ csak karnyújtásnyira van.” Ugyanis, gondoljunk csak bele? Már 1982-ben azt olvashattuk az Őrtoronyban, hogy „csak karnyújtásnyira van” Isten, messiási királysága, vagyis az „új világ”, és aki akkor nyújtogatta a karját, az vajon elérte? Nem! Még 1996 decemberében sem érte el, mert akkor is még „karnyújtásnyira” volt! Sajnos elmondható, hogy akinek nagyon hosszú volt a karja az sem érte el. Mégis, mikorra várható, hogy karnyújtásnyira lesz? Vegyük komolyan?

Azt a napot és az órát nem tudja senki!

Az alcím, Jézus kijelentésének idézete, és a teljes mondatot a Máté 24:36 tartalmazza. De, kutassunk tovább mit mond még az Őrtorony erről a rövid időszakról? Újra az ÉBREDJETEK! folyóirat, a 2001 november 8-as szám.És nézzük meg mit ígér az olvasójának, idézem:

• Karnyújtásnyira van az az igazságos világkormányzat, mely Jézus prédikálásának is a témája volt. „Isten királyságának” nevezte, és azt tanította a követőinek, hogy imádkozzanak ennek eljöveteléért (Lukács 11:2; 21:31). Isten Királysága az égben lett megalapítva, és hamarosan megszüntet minden igazságtalanságot itt a földön (Jelenések 11:15, 18). Nem olyan kormányzat, amely ideiglenesen kísérletezik az uralkodással, hanem örökre fenn fog maradni (Dániel 2:44). Végleg felülkerekedik a szegénységen és az elnyomáson. Micsoda nagyszerű remény ez a szegényeknek és az elnyomottaknak — igazából mindenkinek!

Itt újból a Biblia által leírt csodálatos reménységről olvashatunk ami „az az igazságos világkormányzat, mely Jézus prédikálásának is a témája volt.” Ámde, melyik itt is az a kifejezés amely a legfigyelemreméltóbb? Igen, ez a következő: „Karnyújtásnyira van” Igaz, 1996 és 2001 között csak 5 év telt el, de valahogy még mindig ugyanazt a távolságot figyelhetjük meg, nem igaz? Az idézett ÉBREDJETEK! cikk címe: „Kudarcba fulladt kísérletezés ”, ami miatt az olvasóban felmerülhet évek múltán a kérdés: Nem igaz ez a „karnyújtásra” is? Viszont lépjünk tovább az időben. Mi jön még?

Nektek nem szükséges ismernetek!

Ismét Jézus szavaiból idéznék, ami egészében a ApCsel. 1:7-ben olvasható. Egészen világosan fogalmazott Jézus, amikor azt mondta: „Azokat az időpontokat és időszakokat, amelyeknek kijelölését az Atya saját magának tartotta fenn, nektek nem szükséges ismernetek.” Ám mintha ezt a kijelentését sokan figyelmen kívül hagynák! Miért mondhatjuk ezt? Álljon itt egy újabb idézet ennek alátámasztására. A 2009 március 15.-i Őrtorony, „Legyetek éberek!” c. cikke írja:

• Igen, Sátán világának a vége közel van, és Isten új világa is már csak karnyújtásnyira van. Életbe vágó tehát, hogy éberek maradjunk!

És a kérdésem az idézethez: Lehet-e úgy ébren maradni, hogy az Őrtorony, és más kiadványok 5 évenként azt közlik velünk, hogy „Isten új világa már csak karnyújtásnyira van”? Sokan ismerik az unatkozó pásztorfú esetét, aki „Farkas! Farkas!”-t kiállott egymás után több esetben is, és a farkas sehol sem volt ekkor. Mi lett az eredmény? A végén már nem is figyelt rá senki! És emlékezzünk csak a bekezdésben példaként felhozott kisgyermekre? Mi történik vele: Elveszti a bizalmát a szülőjében. Szomorú!

Tény hogy nem lehet évtizedeken át emlegetni olyan kifejezéseket, hogy „hamarosan”, „még egy kevés idő”, „nemsokára”, stb. mert ez nem az éberséget mozdítja elő, hanem a várakozás erőssége gyengül meg ezzel.

Befejezésként még egy példa a 2023 április Őrtoronyból, a „Hogyan erősítheted az új világba vetett hitedet?” című cikkből:

• 4 Nap mint nap olyan döntéseket kell meghoznunk, amelyek próbára teszik a hitünket. Ilyenek például azok, amelyek a társaság és a kikapcsolódás megválasztásával, a házassággal, a gyermekvállalással, vagy a világi oktatással és munkával kapcsolatosak. Mit mutatnak a döntéseink? Azt, hogy hiszünk abban, hogy ez a rendszer csak rövid ideig fog létezni, és hamarosan eljön Isten új világa? Vagy hatással vannak ránk azok az emberek, akik a legtöbbet akarják kihozni a mostani életből? (Máté 6:19, 20; Luk 12:16–21). Akkor fogjuk a legjobb döntéseket hozni, ha erősítjük az új világba vetett hitünket, amely már csak egy karnyújtásnyira van.

És megint csak egy kérdést emelnék ki elsőre: „hiszünk abban, hogy ez a rendszer csak rövid ideig fog létezni, és hamarosan eljön Isten új világa?” És a kérdésre mi lenne a reakció: Ezzel „erősítjük az új világba vetett hitünket, amely már csak egy karnyújtásnyira van”? Kétséges. Ám elgondolkodtató mind a négy idézet! Az 1982, 1996, 2001, és 2023-as folyóiratok cikkidézete! És miért is? Ugyanis 1996 és 2023 között ugyanaz a „karnyújtás van”, ami még napjainkban sem változott. Sajnos nem! De, mit is jelenthet mindez? Valami tévedés lenne a Bibliában! Semmi esetre sem! Lévén a Biblia előre figyelmeztet több ízben is: „Ne menj túl azon, amit az Írás mond!” (1Kor. 4:6) És időpontot nem közöl a Biblia azzal kapcsolatosan, hogy napjainkhoz képest Isten királysága mikor valósul meg itt a földön. És arról sem mond semmit, hogy a hátralévő idő hány év, vagy netán hónap lenne. Ezért is lehet meglepő bárkinek is az Őrtorony „prófétáinak” a kijelentése, és ennek valóságtartalma amit már a logika is cáfol, és természetesen a másik „tanú” az idő múlása. Más szóval a beteljesületlenség!

De, mit is mond erről a Szentírás? És ez a zárszó is. Idézném az 5Mózes 18:22-ben megírt gondolatokat! „Ha egy próféta az Örökkévaló nevében mond valamit, de az mégsem teljesedik be, vagy nem bizonyul igaznak, akkor azokat a szavakat nem az Örökkévaló üzente! Azt csak elbizakodottságában mondta az a próféta”

Röviden kiemelve a lényegért: Ha a próféta Isten nevében „mond valamit, de az mégsem teljesedik be... Azt csak elbizakodottságában mondta az a próféta” és nem Istentől, nem Jehovától van! és ők maguk íratták le a küldetésük lényegét: Jehova „a hű és értelmes rabszolgán” keresztül kinyilatkoztatja.” Ami Őrtorony 2001 8/1 14. oldal, 8. bekezdésben olvasható. És ezeket tényként szükséges elfogadnia a gyülekezetben minden kereszténynek. Tehát ők Jehova nevében beszélnek!

Éspedig az is tény, hogy a „már csak egy karnyújtásnyira van” prófétálásuk még évtizedek múltán, sőt a mai napig nem teljesedett be. Ámde a Tanúk közül bárki hihet ebben, a valós tények figyelmen kívül hagyásával.

😍

Isteni bölcsességre találhatsz az Őrtoronyban? Lásd meg milyen!

„viszont mindent gondosan vizsgáljatok meg, hogy valóban Istentől származik-e!”

(1Tesszalonika 5:21 EFO)

    Kétségtelen, hogy a földünk egy igen nehéz időszakát éli meg napjainkban! Háborúk, háborús veszélyek, éhezés, munkanélküliség, időjárási viszontagságok..., és had ne soroljam mennyi baj, probléma és fájdalom sújtja az emberiség jelentős részét. Sokak számára még a jövő is bizonytalan. Vannak akik nem tudják milyen napra ébrednek fel másnap, és vannak akiknek még az is kérdéses, hogy felébrednek-e egyáltalában.

Az emberek nagy része kivan éhezve valamilyen jó hírre, ugyanis a médiában csupa rosszat lát és hall, és emellett az u.n. „alternatív média” amely a „tényszerű tájékoztatás” jeligéjét tűzte a zászlajára, az is csak háborúkról, betegségekről, terrorról puccsról, és háborús készültségekről szóló híreket publikál. És méghozzá büszkék is, hogy ők márpedig a való igazságot tárják a „publikum” elé.

Nagy szükség van tehát a jó hírekre!

 Létezik már 1979 óta egy folyóirat, amely kezdetben a „Krisztus jelenlétének hírnöke” alcímet viselte magán, elől a címlapján. Sokan talán ki is találták, hogy a lap címe „Az Őrtorony”. A címlap belső oldalán sokáig a következő sorok voltak olvashatóak:

• „AZ ŐRTORONY CÉLJA Jehova Istennek, a világmindenség Szuverén Urának dicsőítése. Figyelemmel kíséri a bibliai jövendöléseket beteljesítő világeseményeket. Minden embert azzal a jó hírrel vigasztal, hogy Isten nemsokára megsemmisíti azokat, akik embertársaikat elnyomják, a földet pedig paradicsommá változtatja. Arra buzdít, hogy higgyünk az Isten már most uralkodó Királyában, Jézus Krisztusban, akinek kiontott vére örök élet elnyerését teszi lehetővé az emberek számára. Az Őrtorony, amelyet Jehova Tanúi 1879 óta adnak ki, politikamentes, és a Bibliára támaszkodik, amelyet legfőbb tekintélynek ismer el.”
  

És az olvasó aki e sorokat elolvasta nyugodtan dőlhetett hátra otthon a karosszékében, vagy foteljában, mert meg volt győződve arról, hogy Isten számára ő is fontos, és mostantól nem maradhat el a pontos tájékoztatás, ugyanis a következőket is olvashatta méghozzá 2 hetente, rendszeresen: „Figyelemmel kíséri a bibliai jövendöléseket beteljesítő világeseményeket.” Ám ahogy telt, múlt az idő mégiscsak azt kellett látnia, hogy az események nem alakulnak annyira rózsásan ahogyan várta, de főképpen lassan működnek a dolgok! Pedig már kezdettől fogva, amióta olvassa az Őrtorony magazint, mindig sürgető dolgokról olvas. Egyikben például ez áll benne: „Mindannyian teljes bizalommal vannak Jehova iránt, tudva azt, hogy hamarosan elhozza csodálatos új világát.” Ezt az 1993 március 15.-i Őrtorony „Bízzál abban, hogy Jehova megvalósítja célját ” című cikk 19. bekezdésében olvasta. Aztán telnek tovább az évek, és folyton olyan kifejezésekkel, és kijelentésekkel találkozik a cikkekben, hogy: „a rohamosan közelgő nagy nyomorúság”, vagy „Krisztus hamarosan véget vet minden gonoszságnak, és az egész földet paradicsommá alakítja” (w2001.07.01) És arról is olvas: „a változás hamarosan bekövetkezik. Senki sem tudja megakadályozni Istent abban, hogy elhozza a megígért szabadulást”(w1993.10.15) És sok cikkben olyan kifejezéseket olvas amelyek a sürgősség érzetét keltik, és a gyorsan közelgő változás érzését hozzák magukkal. Aztán visszaemlékszik, hogy egy "Mi királyság szolgálatunk" példánya amit 1980-ban adtak ki a következőt írta: „megtudhatjuk, miért lehetünk biztosak abban, hogy Isten Királysága hamarosan elhozza azokat a boldog állapotokat, melyeket Isten megígért.” (KM1980.05, 5-6oldal) Bizony ezen az illető elmereng hosszasan és magában azt gondolja: „Már 1914 óta az „utolsó napokat éljük, de mikor lesz végre vége ennek?”” Majd azon mereng, hogy mennyiszer olvasta az évek és évtizedek alatt, hogy „közel a vég”, „hamarosan itt az új világ”, „már csak kevés idő van hátra!” és mintegy óriáskerék amikor forog, úgy jönnek elő újra, és újra ezek a kifejezések. De még meddig?!!! Nos, „emberük tanácstalan”. Aztán egyszer csak egy friss Őrtorony került a kezébe, ugyanis akkor a dátum szerint a 2008-as évben voltunk. És emberünk számára ez egy visszaemlékezés! De, lássuk milyen „gyöngyszemre” bukkant ebben a ma már közel 18 éves Őrtoronyban.

Mit adnál az örök életért?

 Ez a fenti alcím a 2008 október 15.-i Őrtorony tanulmányozási cikk címe és a 17. bekezdés amiből idéznék:

• 17 Az Istentől elidegenedett emberi társadalom elmúlóban van. Azt nem tudjuk pontosan, hogy mikor jön el a vége, de azt tudjuk, hogy „a hátralevő idő rövidre van szabva”, és hogy „változik e világ színtere”. (Olvassátok fel: 1Korintusz 7:29–31.)

Hmmmm... - mondja emberünk! „Most aztán mindent tudunk!” Igen, ez egyszerre forró és hideg! És ha viccesen akarnám magam kifejezni, akkor egyik kollégámat idézném, akitől egy szerszámot kértem, és azt válaszolta: „Azt éppen nem tudok adni, viszont fütyülni azt szépen tudok!”  és nevetett 😃 😃 De, nézzük komolyan meg, hogy miféle „isteni bölcsességet meríthetünk” ezekből a sorokból?! Először is azzal a nyilvánvaló hírrel biztatja az esetlegesen türelmetlen olvasóját, hogy „Az Istentől elidegenedett emberi társadalom elmúlóban van” Majd, pedig kimondja: „Azt nem tudjuk pontosan, hogy mikor jön el a vége”. És most figyelmet kérek! Mert most jön a vigasztalás, és egy olyan mondat ami megoldja az összes problémánkat, és minden várakozásunkat felülmúl! Íme: „de azt tudjuk, hogy „a hátralevő idő rövidre van szabva””* Huhhhhh....!!! Az embert egy pillanatra kiverte a víz, de azon nyomban le is csillapodott és rövid idő alatt megnyugodott! Nem így van? Gondoljunk csak bele! „a hátralevő idő rövidre van szabva” Óriási, nem? 😃 😃 😃 Persze a gondolkodó ember egyből feltenné a kérdést, hogy: És, mennyi az a „rövid idő”??? 3 hét? Két hónap? Esetleg 3 hónap? Vagy talán egy fél év is beletelik? Legyen erős, a kedves olvasó! Több! Jóval több! És ebben egészen biztos lehet. És higgyen nekem, nem csapom be! 100% hogy igaz! Miért, vagyok ennyire biztos ebben? Ugyanis 2008 októbere óta már több mint 17 év eltelt. Na, most megkérdezném a kedves... kit is? Aki a cikket írta? Vagy talán a „vezetőtestületet”? Igen, őket, hogy 17 éve már „a hátralevő idő rövidre volt szabva” Akkor most még mennyi ez a „rövid idő”???

Összegzésként: Úgy érzem, hogy ez egy rövid, summás írás, amely jól demonstrálja, hogy: Milyen „Isteni bölcsességre találhatsz az Őrtoronyban”, és ez egyáltalán nem kérdés. Ez tény, és valóság 😠 😩 😡 És még azt hozzátenném, hogy ezt 9 millió tanú olvassa és megtanulja! De.... Lehet, hogy valakinek az az idézet jut erről eszében, hogy „Ez a sárkány az a régi kígyó, akit Ördögnek, vagy Sátánnak is hívnak, és aki az egész emberiséget becsapja. A Sárkányt és angyalait ledobták a Földre.”(Jelenések 12:9) Hát, innét fúj a szél...!? Akkor, már értünk mindent.

😍

Lábjegyzet: *: E megállapítás akkora „életbölcsesség” az Őrtorony „prófétáitól”, mintha azt mondanám: Mindig csak egy percet várj, és a jövőbe jutsz azonnal, és nem kell sokáig tűrnöd a jelened rossz eseményeit, mert egy perc az egész és múlttá válik. Ugye mennyire bíztató? Hát épp ilyen az Őrtorony ígérete, prófétálása is. 😃 👍

Maradj, csak meg abban amit tanultál! - Hogyan tudod megtenni?
„De te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről megbizonyosodtál,
tudván, kiktől tanultad,” (2Timóteusz 3:14)

„Tudván kitől tanultad”

    Timóteusznak sajátos helyzete volt, ugyanis édesanyjától ismerte meg a bibliai igazságot. Így jól ismerhette az „ismeret forrását”! A fenti 'kulcsidézet' úgy folytatódik a 15. versben: „mivel gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által.” (2Timóteusz 3:15 RÚF) Nekünk nem adatott meg az a helyzet, ami Timóteusznak, hogy a korabeli Szentírásból, és azok másolataiból tanuljunk, a szent szellem vezetése által. Bár mindenki számára elérhető a Biblia, de az ebből való ismeretszerzés olyan, ami egy régi mondást juttatthat eszünkben: „Ahány ház, annyi szokás”. Ezt némiképpen átfogalmazva: „Ahány egyház, annyiféle tanítási szokás”. Hogyha Jehova egyik tanúja vagy, akkor ezt jobban, és szélesebb körben tapasztalhatod, hiszen az egyház tagjai között számos egyházból jött személy jár veled egy gyülekezetbe, és beszámolhat az „előélete” tapasztalataiból, bőven. És emellett a „rabszolga” is szívesen cikkezett régen, és talán ma is az általa „névleges keresztény”-nek minősített egyházakról. Jóllehet e kategorizálás Jézus hatáskörébe tartozik! Hogyan megy ez majd végbe? „Sokan mondják majd nekem azon a napon: »Uram, Uram! Hát nem a te nevedben prófétáltunk? Nem a te nevedben űztük ki a gonosz szellemeket? Nem a te nevedben tettünk sok csodát?« Akkor világosan megmondom nekik: »Semmi közötök hozzám, sohasem ismertelek titeket! Menjetek előlem, ti törvényszegők!«”” (Máté 7:21-23 EFO) Tehát, bölcs dolog, ha senki sem iszik előre a „medve bőrére”! Ugyanis maga Jézus fogja szétválasztani az egész föld lakosságát, két részre, és ő dönt a „juhok és kecskék” besorolásáról, és „jutalmáról”. (Máté 25.31-46 EFO) Nem lenne ezért jó felettébb bölcselkedni! Sőt felettébb igaz se légy, követve a „rabszolgát”, már ha jót akarsz magadnak. Miért is? A Bölcs Salamon rámutat: „Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?” (Prédikátor 7:16) E gondolatsor Pál előtt sem volt rejtve, mert ő is figyelmeztette kortársait: „Tanuljátok meg, mit jelent ez: „Ne menj túl azon, amit az Írás mond!” ” (1Korintusz 4:6 EFO) No, de térjünk vissza Timóteusz példájára, akiről Pál elmondta nekünk: „tudván, kiktől tanultad”! Timóteusz természetesen jól ismerte az édesanyját, és a nagyanyját, akiket Pál is jól ismert a szavai szerint (2Timóteusz 1:5 EFO)! Loisz, és Euniké jó példák lehettek sok korabeli kereszténynek a gyülekezetben. Ám felmerül a kérdés, különösen ha Jehova egyik tanúja vagy! Te ugyanilyen jól ismered a tanítóidat? Mitől volt különösen megbízható Loisz és Euniké?

Mennyire ismered a tanítóidat, különösen a „rabszolgát”?

 Nagy kérdések ezek az egész gyülekezetben, mindenkinek, aki Tanú! Tényleg, Te mit tudsz a „hű és értelmes rabszolgáról”? A kilétéről, az életviteléről? A keresztényi mivoltáról? Elgondolkodtál-e már e kérdéseken? Igaz, amikor egy ember felszáll mondjuk a BKK egyik autóbuszára, akkor semmit sem tud a buszvezetőről, és mégis rábízza az életét, amennyire a célba jutásához ez szükséges. Ám egy gyülekezeti keresztény esetében itt sokkal többről van szó! Egy keresztény „kapcsolata” a „rabszolgát” is megalkotó „vezetőtestület”-tel élethosszig tartó, míg a buszvezetővel lehet, hogy soha többé nem találkozik. Annyi igaz mindkettőjükre, hogy az „utas” akár az életével is fizethet, ha rosszul választott. A „rabszolga” esetében is fennállhat ilyen? Lehetséges? Kérdezhetné egy tanú. Nos, ha valaki belegondol, és felteszi magának a kérdést: „Ki a te mestered Jézus?” <= És itt elolvas néhány gondolatot. Majd gondol a bereaiak példájára, akkor ez javára válhat! Miért és miben? Nos! Gondolj csak bele! Mit tettek a bereaiak? Az ApCsel 17:11 elmondja: „Az ottani zsidó közösség tagjai nemesebb lelkűek voltak, mint a thesszalonikabeliek. Nyitott szívvel és örömmel fogadták az üzenetet, amelyet Pál hirdetett. Naponta tanulmányozták az Írásokat, és gondosan megvizsgálták, hogy valóban igaz-e, amit Páltól hallottak.” Lássuk mi történt?! Pál apostol beszélt nekik és idézett a korábbi Szentírásból, amelyek a zsinagógákban megtalálhatóak voltak, és szabadon olvashatták, többnyire a saját anyanyelvükön. És ők, bár nem kételkedtek Pál szavaiban, mégis utánajártak „hogy valóban igaz-e, amit Páltól hallottak.” Amennyiben Jehova tanújaként olvasod e sorokat, a kérdés az: Minden esetben kikeresed a Bibliai hivatkozások alapján az idézeteket a Bibliádban, vagy az Őrtorony szövegére hagyatkozol mint tekintélyre?? Ebben az írásban igyekeztem rámutatni ennek komolyságára. Benne, már az első alcím alatt nem kis eltérésekre mutatok rá, ami nem „véresen komoly”, ám kezdetnek még talán sok is, mert olyan ez mint az óceánjáró hajó iránytűjén 1° eltérés. Hogyha hosszú az út, akkor akár Brazília helyett Ausztráliában is kiköthet a hajó. Így van ez azokkal az eltérésekkel is, amelyeket a „rabszolga” publikál. Csak egy szemléltetés: Tegyük fel, hogy 1920-ban éltünk 18 évesen, és halljuk a saját fülünkkel Joseph Franklin Rutherford előadását: „Milliók élnek most, akik sohasem fognak meghalni!” Utána, hosszan elgondolkodunk! Majd eltelik 15 év és szintén Rutherford az előadó 1935-ben, aki megállapítja, hogy a „Nagy sokaság” azonos a „más juhokkal” és ők azok, akik „élve jönnek ki a nagy nyomorúságból”! Majd megkéri a hallgatóságot, hogy álljon fel aki ebben reménykedik! Óriási a tapsvihar, és ~840 a keresztelkedő, de sokkal többen reménykednek már ekkor abban, hogy a „nagy nyomorúság” közel, sőt „rohamosan közeledik” és ők nem sok idővel 1935 után túlélik a „nagy nyomorúságot”. Gondolkodjunk el és számoljunk. No, nem a keresztelkedőket, hanem az éveket. Az elveszett éveket! Ugyanis 1920 - 2025 között elveszett 105 év! Majd 1935 - 2025 között elveszett 90 év! Vagyis?! 1920-ban is milliók vártak a túlélésre, és 1935-ben is milliók vártak rá! Mi lett a beteljesedéssel? Elveszett! Nos! Eléggé komoly dolgok ezek? Milyen tanulságot szűrtél le ebből? Hiteles volt a tanítás? Aki ezekről beszélt az, Jehova „igaz prófétája” volt? (Lásd. 5Mózes 18:22) Mondható róla az amit a következő alcím mond?

Ki bizonyul hát akkor hűséges és eszes rabszolgának?

 Talán nem mindenki ismeri a Csia Lajos általi Újszövetség fordítást, ami a „Puszta létnél többet” címet kapta. E fordítás a Máté 24:45-öt, Jézus Krisztus kérdését, a következőképpen adja vissza: „Ki bizonyul hát akkor hűséges és eszes rabszolgának?” Igen, olyannyira kérdés ez (és nem kijelentés), hogy a Máté 24:44-45-öt 5 +2 féle fordítás is kérdőmondatként adja vissza. A linken ellenőrizhető, hogy még a saját New world translation fordításukban is kérdésként olvasható! Érdekes módon Jehova buzgó tanúi ezt kijelentőmondatként ismerik. De, miért is? Ugyanis így tanítják nekik. Ezért ha bárki rész vesz egy összejövetelen a Királyságtermeik bármelyikében, akkor ott sok esetben azt hallja: „A hű és értelmes rabszolga által”, vagy „A hű és értelmes rabszolga leíratta”.... stb. Vagyis, mint egy olyan személyről beszélnek, (vagy osztályról), akiket már Jézus helyeselt és jóvá hagyott, mert megkapták a „hű és értelmes rabszolga” címet, elismerést. Jóllehet Jézus azt kérdezte, hogy „Ki bizonyul hát akkor hűséges és eszes rabszolgának?” Igen, akkor? De, mikor? Amikor Jézus visszaérkezett! Ugyanis mi történik ekkor? Nézzük meg kicsit bővebben: „Miből látszik, hogy ez a szolga hűséges és bölcs? Abból, hogy amikor az ura megérkezik, a szolga éppen azt a munkát végzi, amit a gazdája rábízott! Milyen boldog és áldott az ilyen szolga! Igazán mondom nektek: ura rá fogja bízni egész birtokának igazgatását!” Vagyis? Jól látszik az „ügymenet”: 1) „amikor az ura megérkezik” Mit lát? „a szolga éppen azt a munkát végzi, amit a gazdája rábízott!” 2) „ura rá fogja bízni egész birtokának igazgatását!” (olvasd el: Máté 24:44-47 EFO)

Tehát csak a kettes pont szerint lesz az „Akkor”! Ezek szerint még nem ismerheti senki a „hű és értelmes rabszolgát”, mert ezt a „kinevezését” vagy „titulusát” (megszólítás), még nem érdemelte ki, és nem kapta meg. Hogyhogy? És hogy van az, akkor, hogy a „vezetőtestület” „rabszolgaosztályról” beszél? Erre mutat a következő alcím.

„Pásztorok és juhok egy teokráciában”

Az alcím egy Őrtorony tanulmány címe is egyben, és ez az 1994 január 15.-i Őrtoronyban van. Itt olvasható hogy milyen komoly felelőssége van a gyülekezeti véneknek a „rabszolgaosztály” -jal szemben, idézem:

• 9 Mivel a teokrácia Isten-uralom, a hatékonyan dolgozó vének alaposan ismerik Isten akaratát. Józsué azt a parancsot kapta, hogy naponta olvassa a Törvényt. A véneknek is rendszeresen kell tanulmányozniuk és forgatniuk az Írásokat, és alaposan kell ismerniük a hű és értelmes rabszolgaosztály által kiadott bibliai irodalmat (2Timótheus 3:14, 15). Ebbe az Őrtorony és Ébredjetek! folyóiratok s egyéb kiadványok tartoznak bele, amelyek megmutatják, hogyan vonatkoznak a Biblia alapelvei sajátságos helyzetekre. De: jóllehet fontos, hogy egy vén ismerje és kövesse a Watch Tower Society által kiadott irodalomban található irányelveket, azt is alaposan kell ismernie, hogy milyen Írás szerinti alapelvek rejlenek mögöttük. Akkor abban a helyzetben lesz, hogy megértéssel és könyörülettel tudja alkalmazni az Írás szerinti irányelveket. (Vö. Mikeás 6:8.).
  

Nos! Kedves Olvasó! Itt visszautalnék a jóval előbb feltett kérdésre, mert éltetteret nyert itt! Erre: „Minden esetben kikeresed a Bibliai hivatkozások alapján az idézeteket a Bibliádban, vagy az Őrtorony szövegére tekintélyre?” Nézzük meg jól, hogy miért is fontos ez!?

Egy kis matematika! A 9. bekezdés eleje 3 mondat, amely csak 1,5 és a legjobb indulattal is csak 2! Miért is? Ugyanis a hivatkozott írásszöveg rávilágít! Alaposan rávilágít! Mire? Nézzük! Mit mond a 2Timótheus 3:14, 15: „Te azonban továbbra is higgy abban, amit tanultál, és amiről meggyőződtél, hiszen tudod, hogy kiktől tanultad, és hogy csecsemőkorodtól ismered a szent írásokat, amelyek képesek bölccsé tenni téged, hogy megmenekülj a Krisztus Jézusba vetett hit által.” Ez eddig rendben van. Ámde hol esik szó itt Jozsuéról? Hol olvasom benne, hogy „Józsué azt a parancsot kapta, hogy naponta olvassa a Törvényt” És a másik kérdés: Hol van az idézetben benne, hogy „A véneknek is... alaposan kell ismerniük a hű és értelmes rabszolgaosztály által kiadott bibliai irodalmat”?? Nyugodt lélekkel ki merem jelenteni, hogy a másik hivatkozás a Mikeás 6:8 sem mond ezekről semmi! Mit ír? „Megmondta neked, ó, ember, mi a jó. Mit vár el tőled Jehova? Csak azt, hogy igazságosan cselekedj, szeresd a hűséget, és szerényen járj Isteneddel!” Úgy érzem egyértelmű szavak! Sem Jozsuéról nem beszél az írás, sem a „rabszolgaosztály által kiadott bibliai irodalom” nem nyer említést általa. Vagyis? Honnét tudja azt bárki, tanítvány, hogy Jozsuénak valóban parancsba adta az isten, hogy naponta olvassa a Szentírást? És a másik pedig az, hogy ki az aki azt állítja, hogy „A véneknek is... alaposan kell ismerniük a hű és értelmes rabszolgaosztály által kiadott bibliai irodalmat”??? Kicsoda állítja ezt? Kicsoda, ha nem más mint a „vezetőtestület”, aki maga a „rabszolgaosztály” megtestesítője! Kérdés? Ismered a rabszolgát? Na! Most megismerheted! Tehát a matematika szerint: 1 igazság (a Bibliából) + 1 féligazság, és? És legyünk nagylelkűek + 1 féligazság.

Mindezek után jól cseng a kulcsidézet: „De te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről megbizonyosodtál, tudván, kiktől tanultad,” (2Timóteusz 3:14) Ugyanis itt sem az nincs, hogy „amiről megbizonyosodtál”, sem az, hogy „tudván, kiktől tanultad”. Eddig mit tudunk a „rabszolgáról”? A kilétéről? A személyiségéről? Bizony csak annyit amit Jézus mondott, és ennek a mottója egyetlen szó, mégpedig az, hogy „lesz”, vagyis, hogy számíthatunk valamikor ilyenre, mert amikor megérkezik Jézus, akkor kinevezi őt a munkája jutalmául. Mi marad nekünk addig is? Nyomozunk tovább!

Aki van, aki nincs, az eljövendő!

 Nem, itt nem a Jelenések 1:8-at kívánom idézni. Sokkal inkább „olyasvalakiről” beszélni, aki állítólag van. És aki tulajdonképpen kétséges, hogy van, éppen ezért „nincs”, mert mintha nem is lenne. És ki az eljövendő? Ő maga Jézus Krisztus!

Kezdjük a sor legelején! Aki van, mert állítólag van, ez a „hű és értelmes rabszolga”. Ő, vagyis Ők sok fejtörést okoznak a „gondolkodó ember” számára. És most nem sajátítanám magamnak ki ezt a „címet”. Viszont sokat gondolkodtam azon, ami egy sarkalatos kérdés és végül egy írássá változott a kérdés: „Hogyan, ha nincs kit? Probléma a kinevezés körül”! Nem mennék bele a részletekbe, de egy hasonlattal élve olyan ez, mint az Őrtorony magyarázata szerint az evolúciós elmélet. Milyen ez? A tudósok addig magyarázzák, hogy a hiányzó fosszíliák, a tárgyi bizonyítékai az elméletüknek meg fognak kerülni, míg eltelik 30 - 40 év. Ekkor újra előkerül a kérdés, a téma. Ám ekkor meg arra hivatkoznak, hogy ezek a bizonyítékok már megvannak 30 - 40 év óta! Mennyi ebből az igazság? Nos, ezért érdemes a linken megnyitható írást elolvasni a rabszolga kinevezéséről. Vagy egy másik kérdés amire igen nehéz választ adni, ez szintén a rabszolgát érinti, és mi ez? A válasz: „A világ nagy csodája a rabszolga újraszületése!” Ami mind a két írásból világosság válik az többek közt az is, hogy élj e földön bárhol, és ha valamilyen úton kapcsolatba kerülsz a kiadványokkal amelyeket, a „hű és értelmes rabszolga” (osztály) felszolgál, akkor sem fogsz megtudni őróluk a semminél szinte csak egy kicsivel többet. Jelzem, a legoptimálisabb megoldás az lenne, hogyha személyesen meg tudnád ismerni őket. Ám erre a nullánál is kevesebb esélyed mutatkozik. A következő az alcím sorában az „aki nincs” és ez is csak bonyolítja a helyzetet, ugyanis mint kiderült ez 2013-ban egy Őrtorony cikkből, a „rabszolga” „önvallomása” az, hogy őt még Jézus nem jelölte ki minden java fölé. Pedig eddig nagy vehemenciával emlegették a kinevezésüket, mint egy büszke kisdiák az színtiszta 5-ös bizonyítványát! És, hogy ki vonta vissza e kinevezést? És miért? Erre nincs igazi magyarázat, csak a megszokott strófa 😃 Tehát ne is beszéljünk róla 👍 Addig is várjuk azt aki az „eljövendő” vagyis Jézust! Ő a legbiztosabb az alcímből!

És mi is ennek az írásnak a címe? „Maradj, csak meg abban amit tanultál! - Hogyan tudod megtenni?” Nos! Ez a legnehezebb kérdés, hogy „Hogyan tudod megtenni?” Miért? Mert akkor, vagy le kell mondjál arról, hogy „naprakész” vagy! vagy pedig el kell fogadd azt amiről a „146 éve az igazság nyomában. Hogyan...” c. írás beszél! Látszólag ez is egy kb. 10 perces olvasnivaló lenne, de nem az! Ugyanis vannak benne kék színnel és vastagon kiemelt hivatkozások, amelyek újabb írások, akár 12 -18 perc olvasási idővel. Sokat lehetne ezekről még beszélni, ám segíthet egy "rádiójáték". Egy elképzelt jelenet. Igaz, a legtöbben inkább a jövőbe tennének időutazást, de mi lenne, ha a múltba mennénk? Erre a legjobb mód erre a linkre kattintva egy másik fülön megnyitni az időutazást nyújtó 8perc és 40 másodpercig hallgatható hangjátékot, amely Jehova régi és új tanúja között zajlik és nagyon tanulságos!

•  Zárszóként a címben feltett kérdésre a válasz: „Maradj, csak meg abban amit tanultál! - Hogyan tudod megtenni?” Nem egyszerű a helyzet, mert ahogy a hangjátékban is hallható, az igazság csak „pillanatnyi” az Őrtoronyban, mert folyamatosan változik, már 146 éve. Vagyis a kérdés inkább az: Melyik igazsághoz ragaszkodsz? Amit az Őrtorony publikál, vagy amit a Biblia? A választás rajtad áll!
  

😍