Aktuális kérdés: Hol van az ő eljövetele?

Hol van az ő eljövetele? Nem késik?

„Hol van az ő eljövetelének ígérete?” (2Péter 3:4)

   Sajnos napjainkban, a hírek közt alig akad valamilyen jó hír. Forrong a világ, és tagadhatatlan, hogy sok rossz esemény történik. A háborúk, az erőszak, a betegségek, növekvő bűnözés, tűzesetek, stb. Ám ez a sok baj, aligha csak azokat érinti akik hisznek valamilyen felsőbb hatalom létezésében és közbeavatkozásában. Akik mindenféle felsőbb hatalom, vagy istenség létezését elutasítják, azok is a saját bőrükön tapasztalják ennek a korszaknak a nehézségeit, és a bajait is. Épp ezért merem állítani, hogy nem csupán az Adventista Egyház, vagy Jehova Tanúi várják Jézus visszajövetelét, ami sok, és kedvező változást hoz erre a földre! Mindazok, akik olvasták az evangéliumokat (és olvassák), azok tudják hogy Jézus sosem a jelenlegi rendszert akarta megreformálni, hanem egy egészen más berendezkedésű világrendszerről tanított.

   Tény, hogy a Jelenések könyve telis-tele van jelképekkel közzétett eseményekkel. Ám nem szükséges Teológusnak lenni ahhoz, hogy megértsük mindezeknek jelentése, és komoly jelentősége van! Azokhoz a részekhez hasonló jelentőségük van, amelyek napjainkról írnak. Nyilván, ha egy könyvben a rossz dolgok leírása igaznak bizonyult, akkor a jó dolgok is igazak lesznek. A bizonyíték erre maga a történelem, és a sok beteljesült prófécia! Igen, a beteljesült próféciák! Ugyanis ezek már elfogadottá váltak. Viszont azokkal van a baj, amelyek teljesedése előtt állunk, és bár telik-múlik az idő, de nem akarnak az események megtörténni! Mi a probléma? Hol lehet a baj? Talán valamiféle értelmezési probléma akadt csupán?

Ezekre a kérdésekre próbálok választ találni a gondolkodó ember nevében. Érdekes, hogy a Messiás első eljövetelének idejére Dániel próféta rámutatott, amiről ma a könyvének 9. részében olvasunk. A Katolikus fordítás szerint idézném is: „Tudd meg tehát és értsd meg: annak a parancsnak a kiadásától, hogy ismét felépüljön Jeruzsálem, a felkent fejedelemig hét hét és hatvankét hét telik el, és viszontagságos időkben ismét felépülnek az utcák és a falak.” (25. vers) Az idézet megértéséhez, csak annyi kiegészítés szükséges, hogy e 69 hét, mint évhét értendő, vagyis 69x7=483 év. És ez a történelem tanúsága szerint pontosan beteljesedett, ugyanis i.sz. 29.-ben feltűnt a Messiás. Ahogy Lukács lejegyezte a 3:15-ben: „A sokaság feszülten és izgatottan várta, hogy a Messiás hamarosan megjelenik. Mind azon tanakodtak, hogy talán maga János lehet a Messiás.” Egészen biztos, hogy Dániel jövendölése alapján várhattak Jézusra, ugyanis pontosan meg lett előre határozva, bár egy "jel"-hez lett kapcsolva a 483 év kezdete, ami a „Jeruzsálem újjáépítése felől való szózat" volt. De, miért is érdekes ez? 

 Mert sem Jézus, sem más próféta nem mondott olyat, és nem is írták le, hogy Jézus második eljövetele, mikor lesz. Még csak halvány célzás sem történt erre. Mindez annak ellenére, hogy a tanítványai meg is kérdezték őt erről: „Uram, nem ebben az időben állítod fel újra a királyságot Izráelnek?” (Cselekedetek 1:6) Mit felelt erre Jézus? Talán egy időpontot mondott? Vagy azt mondta volna, hogy még 1981 év eltelik és itt a királyság? Semmi effélét nem mondott, sőt még halovány utalást sem tett! Ehelyett egy határozott kijelentés volt a válasza: „Nem a ti dolgotok, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett.” (Cselekedetek 1:7)

És bizony a kíváncsiság biztos, hogy ezek után is megmaradt bennük. Sőt! Néhányan közülük isteni ihletés alatt leveleket írtak a különböző gyülekezeteknek címezve. Így sok-sok ember hasznára lett volna ez az ismeret! Majd Pál apostol szerényen leírja, hogy „elragadtatott a paradicsomba, és olyan kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket nem szabad embernek elmondania.” (2Korintusz 12:4) Gyanítható, hogy ekkor sem tudott meg semmit a királyság eljövetelének időpontjáról Jézus szavaival összhangban. Annál is inkább mivel Jézus az eljöveteléről szóló próféciában is kijelentette: „Arról a napról... nem tud senki...” (Máté 24:36) 

„Érted is amit olvasol?” (ApCsel. 8:30)

Ezek szerint teljesen támpont nélkül vagyunk? Amennyiben megfogadjuk a Példabeszédek 3:5-6 -ot, és valóban elfogadjuk Jézus két alkalommal történt útmutatását, akkor igen. Ugyan adott egy "jelet" ami részben rámutat a második eljövetelére, ám ez a jel, vagyis események, csak a bekövetkezésükkor adnak támpontot! Mire gondoljunk? Néhány dolgot beidéznék a Máté 24. részből, és a kérdések hozzájuk: Mikor történtek meg ezek? Vagyis a nagy kérdés! Megtörténtek már ezek?

- „meglátjátok a pusztító utálatosságot, ahogy Dániel próféta megmondta, ott állni a szent helyen” (M. 24:15)

- „olyan nagy nyomorúság lesz akkor, amilyen nem volt a világ kezdete óta” (M. 24:21)

- „ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is.” (M. 24:27)

- „ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről” (M. 24:29)

- „akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel.” (M. 24:30)

A kérdéseim: Mikor történtek meg ezek? Látta napjainkban e jelek egyikét is valaki?

Jézus első eljövetele időpontjának kezdetéhez volt egy jel! Erről már szó volt. Jézus második eljöveteléhez is van jel, ugyan, de előbb azt még látni kell. Igaz a felsoroltakon kívül még Jézus beszélt háborúkról, földrengésről, éhezésről, stb. ám tegyük fel a kérdést: Ezek egyedi események? A történelem nem éppen arról szól amit Petőfi is említett „És mi az emberiség története? vérfolyam” Hány polgárháború dúlt a földön? És nemde a jel ezen része beteljesedett az első században is, méghozzá 70 és 74 között? Jeruzsálem pusztulása után és előtte is éheztek az emberek (Josephus: Zsidó háborúk).

Jó! Legyen úgy! Tegyük fel, hogy az első világháborúval kezdődtek a Jézus próféciájában leírt szavak. A nagyszüleink ezeket látták, és eszükbe jutottak Jézus szavai: „Okuljatok a fügefa példáján: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor mindezt látjátok, vegyétek észre, hogy közel van ő, az ajtó előtt.” (Máté 24:32-33) És erre a nagypapa és nagymama várják, hogy jön Jézus, és megérkezik. Mikor? Csakhogy közben telik az idő, és semmi! Kérdem én! Ha a fügefa zöldül és levelet hajt, akkor mennyi idő telik el míg itt a nyár? Hónapok, évek, tán évtizedek? Nos!? Pedig Jézus felszólít: „ti is, amikor mindezt látjátok, vegyétek észre”! Igen, vegyétek észre! Vagy egy másik gondolata ami felébreszti az alvó embert: „Amikor pedig ezek az események elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok!” (Lukács 21:28) Igen, igen, de melyek az „ezek az események”. Nézzük, mert ezt is elmondja Jézus: „Csodálatos jelek fognak mutatkozni a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig a viharos tenger hullámai zúgnak. A nemzetek megrémülnek, tanácstalanságukban kétségbeesnek, és összezavarodnak. Az emberek elájulnak, sőt meghalnak rémületükben, mikor látják, hogy mi közeledik a föld lakosaira. Még az égben lévő hatalmak is meginognak. Akkor majd mindenki meglátja az Emberfiát, amint eljön a felhőkön, nagy erővel és dicsőségben!” (Lukács 21:25-27)

Bizony, bizony! Amíg ezeket nem látjuk teljesedni, addig hiába emeli fel bárki is a fejét! És bizony, ha valaki komolyan elhitte az első világháború után ezt, akkor az ő életében hiába várta mikor emelheti fel a fejét. Csak várt és várt és a fülében csengett a „nem múlik el ez a nemzedék...”, közben eltelt 5, 10... 15... 25 év, és mégsem látta meg Jézus második eljövetelét! Elképzelhető, hogy a halálos ágyán is azon merengett, hol itt a hiba?

Bizony a hiba ott van, ha valaki nem érti a példabeszédet: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat” (Péld. 3:5-6) Gondoljuk át a lépéseket! 1) „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből” Vagyis, nem csak ebben, vagy abban, és ekkor vagy akkor! Itt nincs, nem lehet olyan, hogy jó, most ebben másként gondolom. 2) „a magad értelmére pedig ne támaszkodjál”. Más szavakkal: Ne menj a saját fejed után! 3) „Minden te útaidban megismered őt”. Minden utamban, döntésemben megismerni őt, vagyis aszerint tenni bármit is ami az „Isten útja”! 4) és a végeredmény: „akkor ő igazgatja a te útaidat” Ekkor az ember jól ért mindent, és helyesen dönt!

Ekkor nincsen spekuláció! Nincs téves számítás! Nincsen melléfogás! És nem kell folyton korrigálni, javítgatni semmit sem!

Aztán, hogyha az ember figyel Jézus kijelentéseire: „Azt a napot... nem tudja senki!” (Máté 24:36) és „Nem a ti dolgotok tudni!” (ApCsel. 1:7) Akkor nem bukik orra egy hibás számítás miatt! Láthatóan hiába van mindeféle számítgatás!

Összegezve: Vagy a Bibliában leírtak szerint járunk, és figyelembe vesszük Jézus szavait, hogy „nem a mi dolgunk tudni” és „azt a napot... nem tudja senki” és nem megyünk a saját fejünk után (Péld. 3:5-6) és nem számolgatunk, hanem türelmesen várjuk a próféciák beteljesedését. Vagy? Vagy az előbbieket figyelmen kívül hagyjuk, elbotlunk, orra bukunk mert hibás a számítás. Értsük meg végre! Ha Jézus azt mondja „nem a mi dolgunk tudni” bizonyos időpontokat, akkor ezek a Bibliából sem számíthatók ki! Ekkor csúfos kudarc érhet csak bennünket, amit az „Ez a nemzedék” bizonyít, vagyis hogy 111-125 év múltán sem jött el amire vártak, ahogy 1975 is hiába lett kiszámítva, és akkor mégsem történt meg az amire vártak. Tehát lehet akár 1877, 1914, 1920, 1922, 1966, vagy 1975, mert bármilyen időpontot is számolna ki, bárki azt az „Atya jelöli ki” és senki sem tudhatja előre! (Apcsel. 1:7)

(megj.: A leírtak puszta tények, nem spekuláció és nem képzik vita tárgyát!) (az se baj, ha másként gondolod 😃 😄 👍